A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-1. (Szeged, 1980)
T. Knotik Márta: A Csongrád megyei fényképészet kezdetei 1859–1879
XII. XIII. XIV. XV. XVI. XVII. Bietler Letzter Letzter Letzter Letzter Lauscher Lauscher Lauscher Plohn Plohn Plohn Szeged A megyében elsőnek Szegeden, 1859-től működött fényképész, országos viszonylatban is az elsők között. Szakács Margit kimutatása szerint ekkor Budán és Pesten öt, vidéken (Debrecenben) egy mester dolgozott. Kutatásunk alapja az 1859-ben indult Szegedi Híradó, melynek hiánytalan 20 évfolyamát a Somogyi Könyvtár őrzi. Debrecenyi Ignác fényképíró (1859—1863) Az első szegedi fényképíró jelzésével egyetlen fénykép maradt ránk dr. Csongor Győző családi albumában. Debrecenyi Ignác, ahogy már a bevezető idézetben olvashattuk 1859-ben kezdte meg működését Szegeden. Műterme, ill. lakása a „kegyesrendűek" utca 9 373 számú Radisics házban volt, a „kegyesrendiek háza átellenében." Ez a ház két szegedi térkép 10 egymásra vetítésével (1—2. kép), egy „víz utáni" utca-házszámos térkép felhasználásával 11 és adataik egybevetésével valószínűleg megegyezett a Révai utca 18. sz. házzal, mely az Építési Törzskönyv felvételekor Firigyházi Jánosné Radisics Anna tulajdona 1 * volt. Debrecenyi „arcképeket a kívánt nagyságban, a legújabb modorban 13 és a legtökéletesebben készít. Családok kívánságára lakásukban, betegek és holtak arcképeit is leveszi", hirdeti magáról az első évben. Úgy látszik ő sem lehetett próféta saját városában, mert 1861-ben még az újság is felpanaszolja, hogy Debrecenyi Ignác a megbízásokat inkább idegenektől (vidékiek) kapja, míg a helyiektől alig-alig 14 . A szegediek inkább a Pestről, sőt Ameiikából ittjárt fényképészeket részesítették előnyben. » SZH 1859. 24. sz. Ugyanezt az utcát „szerb tanoda-sor"-nak is írja (SZH 1861. 94. sz.). Lásd Péter L., Szeged utcanevei Szeged. 1974. 303. 18 „Sz Kir: Szeged Városának Helyzetterve Szegeden 1869 Octob 15 másolta Lázár János s. mérnök" T: 24. és „Szeged Szab. Kir. Városának átnézeti vázlatrajza másolva és kiegészítve. A királyi bizottság Műszaki osztálya által Szegeden, 1879 évi július havában" Oltvai Ferenc (Szeged) tulajdona. 11 „Szeged szabad királyi város térképe az utcák, egyes telkek és a házszámok föltüntetésével a királyi bizottság műszaki osztályának eredet fölvételei alapján. Kiadja Traub B. és Társa Szegeden" 24/1896. 12 Ét: O-Sz 1411. A műtermek helyét a térképeken a ház fekete tömbjével jelöljük, az ideiglenes műtermekét fekete ponttal. A kirakatok jele: üres kör. 13 Tömösváry L., [okleveles gyógyszerész], Magyar fényképész kézikönyv Pest. 1863. és Kreilisheim Gy., Régi magyar fényképezés Bp. 1941. 14 SZH 1861. 94. sz. 116
