A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-1. (Szeged, 1980)

T. Knotik Márta: A Csongrád megyei fényképészet kezdetei 1859–1879

A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1978-79/1 A CSONGRÁD MEGYEI FÉNYKÉPÉSZET KEZDETEI (1859—1879) T. KNOTIK MÁRTA (Szeged, Móra Ferenc Múzeum) ÁLLANDÓ JELLEGŰ FÉNYKÉPÉSZET Több, mint százhúsz esztendeje 1859-ben a következő hír jelent meg a Szegedi Híradó 21-ik számában 1 : „Debrecenyi Ignác fényképész hazánk fia, ki e művészetet a legújabb módszer szerént és a legtökéletesebben kezeli, Északamerikából hazaérke­zett ... az arcképeket nem csak jól és tökéletesen hanem még hozzá olcsón veszi le. Lakása Radisics házban a kegyesrendiek átellenében" van. A Csongrád megyei fényképészet történetének témájához tulajdonképpen kény­szerűségből fogtam hozzá. Az elmúlt évtizedben a szegedi öltözködés feldolgozásá­hoz családi fényképeket gyűjtöttem. Pár éve az új Magyarság Néprajza „Viselet" fejezetéhez, Fél Edit kérésére a gyűjtést kiterjesztettem egész Csongrád megyére. A fényképek adatait szolgáltató emlékezet finomításához, esetleges ellenőrzéséhez, de főleg az adat nélküli fényképek datálásához a felvételeket készítő fényképészek működési ideje kitűnő támpontnak bizonyult. Erre vonatkozólag azonban Szakács Margit 1974-ben megjelent, az általa ismert versok alapján összeállított közlésén 2 kívül más irodalmat sajnos nem találtam. Első lépésként a megyei lehetőségeken túl a budapesti fényképgyűjtemények anyagát néztem át és azt tapasztaltam, hogy a Tornyai János Múzeum Plohn gyűjte­ményén 3 , a Néprajzi Múzeum Keglovich gyűjteményén kívül az általam név szerint keresett fényképészek, még az oly gazdag fényképanyagban is, mint a Munkásmoz­galmi Múzeumé és a Fotóművészek Szövetségéé, mindössze pár darabbal vannak képviselve. Több mint ezer darabos gyűjtésemet a Csongrád megyei és budapesti gyűjtemények fényképeivel kiegészítve cégjelzéseik, versoik alapján kezdtem meg az első két évtized fényképészeire vonatkozó adatok felkutatását az újságokban és a levéltári anyagban. Az 1859—79-ig fellelhető megyei hírlapok 4 „helybeli újdonsá­gok" rovatában és a „hirdetésekben" szépen nyomon követhető fényképészeink mun­kássága. Hasonlóan bővítették adatainkat a levéltárak tanácsi jegyzőkönyvei 5 . A mű­termek pontos helyének megtalálásához Szegeden az árvíz után készült „Építési Törzskönyv" kötetei 6 szolgáltak alapul. Ezek megörökítették az árvíz előtti épületek alaprajzát, a ház magasságát, esetleg rendeltetését, tulajdonosát az új utca-házszámo­zás szerint. Más városokban a tanácsi jegyzőkönyvek és az irodalom összevetésével 1 Szegedi Hiradó (továbbiakban SZH) első évfolyam, 1859. 2 Szakács M., A fénykép meghatározásának néhány módszertani problémája. Bp. A Magyar Munkásmozgalmi Múzeumok Közleményei 1974/2. 3—37. — Ezen a helyen mondok köszönetet Szakács Margitnak, cikkem lektorának munkájáért és segítségéért. 3 Dömötör J., A Plohn gyűjtemény MFMÉ. 1968. 165. 4 Kárász /., A csongrád megyei hírlapok és folyóiratok bibliográfiája 1843—1970. Szeged. 1974. A Somogyi Könyvtár kiadványa. 6 Szeged, Szentes, Hódmezővásárhely, Makó, Csongrád Levéltárainak tanácsi jegyzőkönyvei, összeírások, térképek stb. 6 Szeged város mérnöki hivatalának iratai, Építési Törzskönyv (továbbiakban ÉT) A—Z-ig kötetei. 113

Next

/
Oldalképek
Tartalom