A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-1. (Szeged, 1980)

Börcsök Vince: Adatok a pálinkafőzés és fogyasztás hagyományaihoz Szegeden és környékén

Végül megállapíthatjuk, hogy a pálinkafőzésnek vannak hagyományai Szegeden és környékén. A feltételek jók. A táj fejlődő gyümölcs- és szőlőkultúrája egyre fokozódó mértékben teremti meg a nyersanyagbázist. A szeszfőzdék jól ötvözik a kisüsti tapasztalatokat a modern nagyüzemi eljárásokkal. Nincs ugyan palackozott pálinkamárkánk, mint Kecskemétnek. Ellátja azonban a helyi igényeket és tulajdonképpen hulladékból teremt jelentős értéket és részben megoldja a lakosság téli foglalkoztatottságát. IRODALOM Bálint S., (1974/75) A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rés: Szőlőművelés. MFMÉ. 568—598. Bálint S., (1976/77) A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Második rész. Italok MFMÉ. 179—180. Bőrcsök V., (1976) Hagyományos állattartás Kisteleken. In: Kistelek történetéből és népéletéből. Kistelek. Szerk. Juhász A. 383—420. Bőr csök V., (1976/77) Adatok a szegediek borkereskedelméről és borfogyasztásáról. MFMÉ 233— 251. Csippék J., (1907) Adatok a felvidéki olajkárok történetéhez. A Magyar Nemzeti Múzeum Osztályának Értesítője VIII. 1. 2. 247—268. Drozd I., (1927) A szilvaszeszfőzdék üzeme, különös tekintettel a nemes szilvapálinka előállítására. Borászati lapok. 2. 1—74. Gönczi F., (1904) Göcseji haranglábak és pálinkafőző kunyhók. A Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának Értesítője V. 93—101. Henze J., (1974) Pálinkafőzés Vilmos körtéből. Berlin, Hamburg. Ikvai N., (1977) Földművelés az Ipoly és a Börzsöny között. In: A Börzsöny néprajzia. Szentendre. Szerk. Ikvai N. 129—218. Implom J., (1973) ínséges évek. In: Mezőberény története. Mezőberény, 156—159. Juhász A., (1978) Juhászat, juhász-családok. In: Sándorfalva története és népélete. Szerk. Id. Juhász A. 286—292. Katona L, (1963) Szeszfogyasztás, kocsmázás, mulatozás kubikmunkán. NK. VIII. 1. 2. 378—411. Katona I., (1978) A magyar kubikusok élete és mozgalmai a Tisza mentén. Honismeret. 5. 6. Bp. 45—50. Kiss L., (1915) A hódmezőváráshelyi tálasság. A Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának Értesítője. XVI. 1. 4. 51—75. Kos K, (1976) Tájak, falvak, hagyományok. Bukarest. D. Kálmán M., (1922) A központi szeszfőzdék kézikönyve. Bp. Reizner J., (1900) Szeged története Szeged III. Sebestyén Á., (1977) A bukovinai és Andrásfalvy székelyek élete és története Mádéfalvától napjainkig. Szekszárd. Soós I. — Rakcsányi L., (1975) Borpárlat és pálinkafőzés (Népies szakkönyv) Bp. Szabad/alvy J., (19.6) Méhészkedés a S2atrrári Erdőháton. Ethn. LXVII. 4. 451—482. Szabó 1., (1960) Kísérletek az alföldi tanyavilág megszüntetésére az 1780-as és az 1850-es években. Agrártörténeti tanulmányok. Bp. 139—207. Szilágyi M., (1977) Technikai felszereltség. In: Gyomai tanulmányok. Gyoma. Szerk. Szabó F. 596—608. Tápai Szabó László., A boros és égettboros kocsmák összeírásának adatai Szegeden a XVIII. sz-ban. (Évszám és oldalszám nélkül.) Bálint S. tulajdonában. Tóth F., (1979) Melléképületek Makón a XVIII. sz-ban. A néprajzi muzeológusok 1979-ben Szekszárdon tartott tanácskozására készült tanulmány. Makó 1—12. Tóth J., (1965) Göcsej népi építészete Bp. Tömörkény L, (1907) Tanyai orvosságok. A Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának Értesítője VIII. 238—241. Tömörkény L, (1912) Feliratos agyagedények. A Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának Értesítője XIII. 197—207. Vajkai A., (1959) Táplálkozás. In: Szentgál. Bp. 127—171 Vedres L, (1799) Nemes Szabad Királyi Szeged városa meg nagyobbítandó tanácsház talpkövének le tétele alkalmatosságára készült versek. Pesten. I. köt. Zám T., (1974) Szeszmesterek (Szocigráfia a tiltott pálinkafőzésről). Forrás 5—6. Kecskemét. 51—61. 111