Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/77-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Második rész.(Szeged, 1977)

A legények artikulusai között olvassuk, hogy a bognárlegények hetibére legyen 12 garas, kerekektül darab számra 6 kr... .Ha a legény egy kereket összve állít, jutalmaztatasson 3 kraiízárral, egy eke keretért pedig 6 németh sillinggel... Borra valóul jusson: köszörűt és kereket ékelni, feisze nyelet tsinálni, kocsit hirtelen reperalni, kerék agyat ón kerékben tenni, ón saroglyába kétlábot készíteni. Ami fát ezekhez a paraszt maga hoz, egy darab a legényé, ha többet hozna, az a mesteré légyen. A kovácslegény hetibére: 1 kr., azonkívül borra valóul maradjon nékie feisze forrasztás az élinél, tsépellőre ón karikákat rakni, sarlókat szűkebbre vagy tágossabbra tsinálni, három patkó szegeket verni, lónak eret vágni, és száját tisztítani, egy ón láncz szemet forrasztani; ellenben ha egy legénynek továbbá szolgálni kedve nem lenne, mesterének nyolcz nap előbb felmondani tartozik.

3 A legények könyvében egyes kovácslegények neve után odaírt ezüstpatkó nyilván valami szakmai minősítést jelent. 1812. Desű István Ezüst Patkó,tanultDöbröczenben, szabadult Nagy-Váradon. 1816. Sándor András Kováts Legény Ezüst Patkó Pest vm. Jenőfi Éva még német nyelvű Hufschmied, Silbernagel, Silbereisen fokozatokat is kijegyzett. Volt még Halberschmied, féllegény, egészlegény is.

4 A kovácsok 1821-ben önálló czéhlevelet kaptak. Jegyzőkönyvük erről így emlékezik meg: 1821-ik Esztendőben, amidőn ezen érdemes Kováts Czéh eö Királyi Felségétül első Ferentztül a kinek a Nagy Úr Isten hoszu életet, Szentbékességet és Örvendetes Napokat engedjen anno 29-ik február 21 költ és a Tettes Ns Tanácz élőt anno 24 aug. 21. publicáltatott Kegyes Privilégiumát meg nyerte az Mesterek voltak: 1. Humay Antal feö Czéhmester, 2. Burghardt Joseff Ali Czéhmester, 3. Kováts István, 4. Paprika Ferentz, 5. Ladányi János, 6. Hodáts György, 7. László Mátyás, 8. Rozsa Balázs, 9. Tsonka Mihály, 11. Hali Joseff, 12. Humai János, 13. Burghardt Ádám, 14. Burghardt Pál, 15. Börtsök István, 16. Humaj László, 17. Berkes György, 18. Nagy István, 19. Pálfi Sándor, 20. Nóvák György, 21. Király Illés, 22. Ábrahám Ferentz, 23. Molnár János, 24. Jubek István, 25. Pehutz Antal. Zöld selyem zászlajukon magyar-német fölírás. Egyik oldalán a Szentháromság, a másikon a lábatörött lovat orvosló Szent Lénárd, a vasmívesek ősi, közép-európai patrónusa.

5 Ebből a szakmai környezetből nőtt ki a fölsővárosi Körösi József (1811—1868) gráci gépgyáros, aki szülővárosához való ragaszkodását, áldozatkészségét egész életén át megőrizte.

6 A nála is tanult alsóvárosi Pálfy János és Balázs nevéhez fűződik

7 a paprikaőrlés modern gépipari technikájának megteremtése. Csonka János (1852— 1939) édesapjának, Csonka Vincének alsóvárosi kovácsműhelyében indult el pályájára és vált az autógyártás úttörő magyar nagymesterévé.

8 Mint ismeretes, a kovácsok hajdan baromorvoslással is foglalkoztak. 1835-ben a céh kérte a Nemes Tanácsot, hogy „azon Mesterek, a kik a Barom Orvosi Tudományokat nem tanulták, a Barom orvoslástól újólag is eltiltassanak... Minden Mester a Barom Orvoslástól, a ki tsak azt tanulta, Hiteles Bizonyítványát előmutatta. Ezek: Habi József, Nagy István, Pálfi Sándor, Nóvák György, Ábrahám Ferenc, Király Illés, Schütz Antal, Ilovai István, Fábián István, Csonka József, Bite Pál, Hodáts József. Tizenöt mesternek viszont az orvoslást megtiltotta, mert készültségét nem tudta igazolni. A mesterek céhtáblájukon még századunk elején is föltüntették : patkoló- és kocsikovács. A patkolásról már a lótartásnál megemlékeztünk. * 3 Reizner IV, 3 « * Jenőfi É. 54. 5 Hilf 78—79. e Körösi József Felsővároson született, Grácban vasgyárat alapított. Szülővárosának halálig hűséges fia volt. Életrajza és műve Scheuer, G.—Jelusich.M, Die Maschinenbauer von Andritz. Graz-Andritz 1952. Ismerteti Bátyai Jenő. Somogyi-Könyvtári Műhely 1976. 3—4. sz. 71. 7 Bálint S., A szegedi paprika. 65. 8 Csonka P., Csonka János élete és munkássága. Bp. 1960. 50