Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/77-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Második rész.(Szeged, 1977)

Az első világháború előtt a kikészítök, szokottabb nevükön paprikakufák hatalmas zsákokban árulták őrleményeiket, amelyekre helybeli és vidéki kereskedők egyezked­tek. Minthogy a kikészítök a reggeli órákat füzérvásárlással töltötték, a kereskedők­kel való alku a déli órákra maradt. Az első világháború után keletkezett állami minő­sítés lehetővé tette a mustrám, azaz mintáról való árusítást is. A literöspiac mindvégig megmaradt a nagypiacon, vagyis a Széchenyi téren. Régi időktől fogva egészen századunk harmincas éveiig itt a literöskufák árultak itt az Építő és Romboló Víz szobrainak déli parktükre előtt literenként, illetőleg kilónként. Igazi szegedi látványosság volt , festőink szokszor megörökítették. Visszatérve még a Valéria térhez, keleti részén volt a húspiac. Itt mérték hetipiacos napokon, ünnepek reggelein sátor alatt a friss húst a hentesnek, mészárosnék, birka­húst kínáló cincárnek, továbbá a belesasszonyok, akiknél friss pacalt, kocsonyának való, máshol már jellemzett állást lehetett kapni. A húspiacnak a piacozó tanyaiak friss hússal való ellátásában is jelentősége volt. A tér déli részén asztalosok kész, inkább már kispolgári bútort árusítottak főleg a tanyaiak számára. Innen van, hogy itt és az Attila utcában számos asztalosműhely is élhetett. Régebbi, nyilván csak az árvízzel eltűnő piacaink a rácpiac és aferencpiac. A rácpiac a mai Maros utcának a kiskorúira szögeilése táján, kisebb piachely volt. Már nem tudjuk, hogy volt-e valami emlékezetes portékája, jellegzetessége. Nevét nyilván a kiscerkó néven emlegetett fölsővárosi görögkeleti templom ihlette. A közelben volt néhány görög, illetőleg szerb bolt is. így egy Haris nevezetű görögé is, akit inkább Manódli néven ismertek. Csiholáshoz való taplót is árusított. Feienczi János és Tömörkény örökítette meg ezt a helyi szólást: éghetetlen, mint a Manódli taplója. Egyszer a háza leégett, a padlásán heverő taplóba a tűz mégsem kapott bele. A ferencpiac máshol kerül bővebben szóba. 24 24 A két világháború közötti időszakról kitűnő, közgazdasági-statisztikai célzatú állapotrajz Kováts J., A szegedi piac. A Szegedi Alföldkutató Bizottság kiadása. Szeged 1933. 89

Next

/
Oldalképek
Tartalom