Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/77-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Második rész.(Szeged, 1977)

figyelmet, melynek teteje lapos oszlopon nyugszik, a tető pereme, valamint az oszlopfő tulipán kö­tés remek dombormű faragványokkal. — Az asztalon látunk egy magyar stílű kézimunkát; mégpedig egy rózsaszínű selyem asztalfutó; melynek közepét aranyszállal kivarrt rostélyos kötés futja végig, széleit pedig ünnepi S desent díszíti. — Az asztalon van még rostélyos kötésből összeállított remek ötvösmunka, mely névjegytartóul szolgál, és egy selyem dombornyomású díszmű, a családi album, melynek sarkai és kapcsai boszor­kány kötésű ötvösmunkák. Az úri ház többi termei megfelelő színváltozatban tulipán, rozmaring, rózsa, stb. stílben vannak díszítve." Kétségtelen, hogy Beck István (1848—1912) városi tisztviselő, a népművészeti hagyományok lelkes szegedi barátja ösztönözte Kabókot művének megalkotására. Ismeretségeinél fogva föltétlenül ó' volt az, aki Kabókot és kéziratát, rajzait Budapes­ten megismertette mindazokkal, akik a századvég magyaros iparművészeti törekvé­seinek, a bontakozó, formakereső hazai szecessziónak apostolai voltak. Kabók be­bizonyította — számol be egy szegedi újsághír, amelyet Beck Pista írt vagy sugalma­zott, — hogy díszítései ,,átvihetők a magyar építészeti ornamentikába is, amely eddig még szakszerűen és ily eredeti felfogással nem volt művelve, és melyben ily természetes magyaros díszítéseket még nem tudtak építészeink sem fölmutatni. Az értékes gyűjteményt a napokban már Budapesten is bemutatták, éspedig első­sorban nem kisebb szakavatott kitűnőség nyilatkozott róla, mint Lechner Ödön műépí­tész, aki a gyűjteményről nemcsak elismerően nyilatkozott, de azt is kijelentette a gyűjtő (Kabók Imre) előtt, hogy azok a műépítészetben is előnyösen és könnyen alkalmazhatók és nagy hatást is fognak kelteni." Egy másik újságcikk írja : ,,Kabók Imre ornametikai munkáját a magyar építészeti styllel foglalkozó Lechner műépítész, Herman Ottó, Ráth György, a Képzőművészeti Tanács elnöke, Radisics, az Iparművészeti Múzeum igazgatója, Lippich miniszteri ta­nácsos, Fitler Kamill miniszteri tanácsos, Vastagh György festőművész, Fadrusz János szobrász, Agai Adolf, Jakab Ödön, Lipcsey Ádám író, Faragó rajzolóművész, Réthy Menotti iparfelügyelő, és több szaktekintélyeknek bemutatta, s azok mindnyájan elis­meréssel nyilatkoztak munkájáról." A kéziratot melegen méltatja a Magyar Iparművészet cikkírója, György Kálmán is, aki Kabók illusztrációiból is közül néhányat. Ennek köszönhetjük, hogy a kézirat mellett néhány rajzot is ismerünk. Mint mondottuk, az illusztrációs anyagnak eddig nem sikerült nyomára találnunk. A Szegedi Napló beszámolója még elmondja, hogy Beck Pista felszólítására a katonai ügyosz­tály hivatali helyiségeit Kaszta Antal jeles szegedi szobafestő, Kabók mintái szerint festette ki. „A ma­gyar ornamentika legszebb alakzatai : tulipán, rozmaring, lantvirág, sasköröm, bajusz, lencsekarikák vannak a legremekebb formában, éppúgy mint a magyar díszruhákon a szabók szokták, itt is a fal­festészetben föltüntetve. Ha ezt a szobafestést régi emberek nézik, akik a hatvanas években még a magyar ruhát visel­ték, egész nemzeti lelkesedéssel dicsérik a magyar ornamentikának ilyen módon való bemutatását." Most midőn — folytatja a cikk — „az építészetben is annyira keresik az önálló magyar stylt, és az új országházat is festik Budapesten, ott lenne bemutatandó ez a falfestés, annál is inkább, mert a su­ba és szűrnek virágdíszítései más nemzeteknél is előfordulnak, de ez a zsinórdíszítés ebben a formájá­ban teljesen eredeti és magyar... Mert azt mindenki elismeri, aki ezen rajzokat látta, hogy a magyar zsinórdíszítés szövészetben, üveg- és porcelánfestészetben, a szőnyegek készítésénél és a szép magyar menyecskéknek fejre és nyakravaló kendőjének készítésénél, az ötvös művészetnél, a díszes vasrács kovácsolásánál, falfestészetnél, szóval mindenütt sikerrel alkalmazható. Réthy Menotti iparfelügyelő legközelebb a torontáli szőnyegszövő gyárban készített Kabók Imre rajzai után magyar stylben szőnyegeket." Azután a szövészetben asztalkendőkkel, abroszokkal is próbálkoznak. Ez a tüzes lelkesedés már szinte gyermetegnek látszik előttünk. A millenium ünnepi hangulata, önbizalma árad belőle. Sajnos, nem tudjuk, hogy a tervezgetések­ből mi valósult meg. Beck Pista szobáját később értetlen közönnyel lemeszelték. 397

Next

/
Oldalképek
Tartalom