Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/77-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Második rész.(Szeged, 1977)

figyelmet, melynek teteje lapos oszlopon nyugszik, a tető pereme, valamint az oszlopfő tulipán kötés remek dombormű faragványokkal. — Az asztalon látunk egy magyar stílű kézimunkát; mégpedig egy rózsaszínű selyem asztalfutó; melynek közepét aranyszállal kivarrt rostélyos kötés futja végig, széleit pedig ünnepi S desent díszíti. — Az asztalon van még rostélyos kötésből összeállított remek ötvösmunka, mely névjegytartóul szolgál, és egy selyem dombornyomású díszmű, a családi album, melynek sarkai és kapcsai boszorkány kötésű ötvösmunkák. Az úri ház többi termei megfelelő színváltozatban tulipán, rozmaring, rózsa, stb. stílben vannak díszítve." Kétségtelen, hogy Beck István (1848—1912) városi tisztviselő, a népművészeti hagyományok lelkes szegedi barátja ösztönözte Kabókot művének megalkotására. Ismeretségeinél fogva föltétlenül ó' volt az, aki Kabókot és kéziratát, rajzait Budapesten megismertette mindazokkal, akik a századvég magyaros iparművészeti törekvéseinek, a bontakozó, formakereső hazai szecessziónak apostolai voltak. Kabók bebizonyította — számol be egy szegedi újsághír, amelyet Beck Pista írt vagy sugalmazott, — hogy díszítései ,,átvihetők a magyar építészeti ornamentikába is, amely eddig még szakszerűen és ily eredeti felfogással nem volt művelve, és melyben ily természetes magyaros díszítéseket még nem tudtak építészeink sem fölmutatni. Az értékes gyűjteményt a napokban már Budapesten is bemutatták, éspedig elsősorban nem kisebb szakavatott kitűnőség nyilatkozott róla, mint Lechner Ödön műépítész, aki a gyűjteményről nemcsak elismerően nyilatkozott, de azt is kijelentette a gyűjtő (Kabók Imre) előtt, hogy azok a műépítészetben is előnyösen és könnyen alkalmazhatók és nagy hatást is fognak kelteni." Egy másik újságcikk írja : ,,Kabók Imre ornametikai munkáját a magyar építészeti styllel foglalkozó Lechner műépítész, Herman Ottó, Ráth György, a Képzőművészeti Tanács elnöke, Radisics, az Iparművészeti Múzeum igazgatója, Lippich miniszteri tanácsos, Fitler Kamill miniszteri tanácsos, Vastagh György festőművész, Fadrusz János szobrász, Agai Adolf, Jakab Ödön, Lipcsey Ádám író, Faragó rajzolóművész, Réthy Menotti iparfelügyelő, és több szaktekintélyeknek bemutatta, s azok mindnyájan elismeréssel nyilatkoztak munkájáról." A kéziratot melegen méltatja a Magyar Iparművészet cikkírója, György Kálmán is, aki Kabók illusztrációiból is közül néhányat. Ennek köszönhetjük, hogy a kézirat mellett néhány rajzot is ismerünk. Mint mondottuk, az illusztrációs anyagnak eddig nem sikerült nyomára találnunk. A Szegedi Napló beszámolója még elmondja, hogy Beck Pista felszólítására a katonai ügyosztály hivatali helyiségeit Kaszta Antal jeles szegedi szobafestő, Kabók mintái szerint festette ki. „A magyar ornamentika legszebb alakzatai : tulipán, rozmaring, lantvirág, sasköröm, bajusz, lencsekarikák vannak a legremekebb formában, éppúgy mint a magyar díszruhákon a szabók szokták, itt is a falfestészetben föltüntetve. Ha ezt a szobafestést régi emberek nézik, akik a hatvanas években még a magyar ruhát viselték, egész nemzeti lelkesedéssel dicsérik a magyar ornamentikának ilyen módon való bemutatását." Most midőn — folytatja a cikk — „az építészetben is annyira keresik az önálló magyar stylt, és az új országházat is festik Budapesten, ott lenne bemutatandó ez a falfestés, annál is inkább, mert a suba és szűrnek virágdíszítései más nemzeteknél is előfordulnak, de ez a zsinórdíszítés ebben a formájában teljesen eredeti és magyar... Mert azt mindenki elismeri, aki ezen rajzokat látta, hogy a magyar zsinórdíszítés szövészetben, üveg- és porcelánfestészetben, a szőnyegek készítésénél és a szép magyar menyecskéknek fejre és nyakravaló kendőjének készítésénél, az ötvös művészetnél, a díszes vasrács kovácsolásánál, falfestészetnél, szóval mindenütt sikerrel alkalmazható. Réthy Menotti iparfelügyelő legközelebb a torontáli szőnyegszövő gyárban készített Kabók Imre rajzai után magyar stylben szőnyegeket." Azután a szövészetben asztalkendőkkel, abroszokkal is próbálkoznak. Ez a tüzes lelkesedés már szinte gyermetegnek látszik előttünk. A millenium ünnepi hangulata, önbizalma árad belőle. Sajnos, nem tudjuk, hogy a tervezgetésekből mi valósult meg. Beck Pista szobáját később értetlen közönnyel lemeszelték. 397