Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/77-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Második rész.(Szeged, 1977)

ságnak, úrirendnek dolgozott. A céhpatrónus Assisi Szent Ferenc volt, aki megtérése előtt posztókereskedő atyja boltjában dolgozott. A szűrszabók is jó száz esztendeig a magyarszabó céhhez tartoztak, de 1827-ben ők is önállósították magukat. Mindez az árutermelés állandó növekedéséről, az igényeknek társadalmi differenciálódásáról, mind műveltebb ruházati ízlésről tanúskodik. A magyarszabókat a gorombaszabó névvel is illetett szűrszabóktól való megkülönböztetésül vékonyszabó néven is emlegették. Tréfás nevük posztólopó, kecske. Mihályffy László szabómester a századfordulón az Oskola-utcában, a volt Oroszlán kávéház helyén dohányosboltot nyitott, amelynek cégtáblájára tréfás öngúnyból szivarozó kecskét festetett. Ez volt a kecske-trafik. Erről máshol bővebben szóltunk. A kecske különös jelentését egyébként több okkereső szegedi monda is magyarázza, amelyeket Kálmány Lajos örökített meg.

6 A másik monda

7 az elnevezést Napóleonnal hozza kapcsolatba, aki már sok ideig ostromolta a komáromi várat. Nem tudta bevenni. Gondolta, hogy majd kiéhezteti a várbelieket. Bent egy szabónak az a gondolata támadt, hogy jó lesz, ha a lenyúzott kecskebőröket magukra terítik és úgy mutatkoznak a vár tetején, hogy lássa az ellenség : van még elegendő ennivalójuk, pedig már akkor mindenükből kifogytak. Úgy is történt, a szabók a magukra terített kecskebőrükben mászkáltak, mintha legelnének. Napóleon ennek láttára csakugyan otthagyta Komáromot. Azóta hívják a szabókat kecskének. A szegedi hagyomány is számontartja

8 a vitéz szabólegény alakjához fűződő', egyébként az európai foklórban is közismert mesetípust : százat egy csapásra. Térjünk azonban vissza a magyarszabó céhhez. XVIII. századi iratok szerint a mesterek messze vidékekre is eljártak vásározni, de szegedi vásárokra is eljöttek aradi, budai, debreceni, eszéki, tatai, székesfehérvári, rimaszombati mesterek.

9 Sokat harcoltak a kontárasszonyokkal, akik a fehérnépeknek dolgoztak. Itt nyilvánvalóan a szervezetlen háziipari hagyomány továbbéléséről van szó. Egyéb árszabásokat mellőzve, itt csak egy 1833 tájáról származó jegyzőkönyvi bejegyzést idézünk: Az ruhák csinálásának modgya: Gránát dolmán ezüst Sinorral Szattyánnal béllet 2 forint Karasia dolmánt gombos Szattyánnal béllet 1 Tallér. Vászonnyal béllet Karasia dolmánt 5 garas. Rása dománt 1 Tallér. Kösz posztó domán egy 1 forint. Aba dolmán 3 öregh garas. Nadrág aki ezüst sinorral csinált, hoszú kapocsra egy forint. Karasiai nadrág 12 poltura, Aba nadrágh 10 poltura. Salavárditul aki paraszt 8 poltura, aki pedig czifra amint megalkudhatik. Posztó avatás 4 polt: Horvátos hoszúmente, alól megvagyon belülve 2 forint. Közönséges mente egy forint. Aba mente ha egy sor iával sinoros amint szokás 3 öregh garas. Köpönyegtüll 20 poltura. Kalpagtul, ha nyestél vagyon várva 12 polt : ha parasztos 6 polt: Kamuka szoknya aranyperémes az válla, azallya mereven béllet negyedfél forint. Rása Szoknya az ki meg vagyon alul felül belölve, végig megvagyon rántszolva az ally a prémes bársony válla vagyon, arany prémes 3 forint. Közönséges Rása Szoknya 2 fl: az ki ráncsos vála nélkül 1 Tall. Festő szoknya, bársony vállra arany prémes öt vagy hat sorjával megvagyon az ally a hányva 2 fl: Kerek allyú szoknya prémes az alya egy forint. Csontos váltul mereven meg vagyon rakva egy Tallér. Dofla szobontol (zubbony) 2 forint. Selem paplantul gazdag matériából és pamukból 3 forint. Kis paplantul egy Tallér, bagaria szoknyáiul a ki paraszt prém nincs az allyán 20 poltura. Mindig nagy fénnyel, este bállal ünnepelték meg a védőszentnek, Szent Annának napját. A Dömötör-templomban Pezenhoffer Mátyás céhmestersége alatt oltárt emeltek (1770) a tiszteletére: 381 forint 78 dénárba került. Továbbra is állandóan díszítették. A céhzászlón is Anna asszony látható, a másik oldalán pedig István király. 6 Kálmány L., Hagyományok I, 171. — Az egyik, kissé ízléstelen, erőltetett monda szerint megbetegedett a szabó. Gyomorbaja volt, az orvos elaltatta, s míg ő a szabó gyomrával volt elfoglalva a kecske a szabó belét megette. Most az orvos a kecske belét tette a szabó hasába. Ezóta kecske a neve. 7 Hagyományok I, 217. 8 Hagyományok I, 195. 9 Vásári Laistrom. Vö. még Hilf 89. 384