Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/77-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Második rész.(Szeged, 1977)

A kendo fejre kötése, a kendőkötés külön művészet, amelynek több jellegzetes módja van. Az előrekötött kendő kötése a következő: a négyszögletű kendőt átlósan háromsarkossá hajtják. Az alsó háromszög egy-két ujjnyival keskenyebb. Ez tápaiasan a kissarkája. A hajtáséi mentén még két-három ujjnyit újra behajtanak, és úgy illesztik a fejtetőre. Kálmány Lajos idejében

124 a temesközi menyecskék fickó néven emlegetett, összehajtogatott papirost is tettek ide a kendő hajtásába, hogy a homlokuk fölött keményebben, szebben álljon. Mindez a szép állás érdekében történik. A kendőt a tükör előtt igazítják el. Vigyáznak arra, hogy a füleknél szép ráncot vessen, a homloknál pedig kerek legyen a tartása. A hajnak ki kell látszania. A kendőt egyébként az arccsont alatt behajlítják, és az áll alatt úgy kötik össze, hogy a kötésvégek kétoldalt egyenlő hosszúak legyenek, és színükkel előre álljanak. A kendőnek ugyanis van színe, ami fölülkerül, és fonája, vagyis az ellenkező oldala. Olykor kétszer is megkötik, hogy a csomó feszesebben álljon. Egy időben divat volt a kiálló kendősarkakat visszadugni a csomóba. A csomó általában az áll alá került, kackiás menyecskék azonban egészen az álluk hegyéig is előre szokták húzni, amennyire csak lehetséges. Az előrekötött kendő ünnepi, templomos, piacos viselet. Főleg selyemkendot kötnek ilyenmódon. Amíg a kontyviselet járta, a selyemkendőt pár gombostűvel a fityulához is odatűzték, hogy megmaradjon eredeti, tükörben eligazotott szép állásában. A kendőnek a Parasztkonty fejet borító, szabadon mozgó hátsó két sarka a menyecskéknél is kisebb, peckesebb, meglett asszonyoknál azonban nagyobb. Nyáridőben a kendőt olykor sátorosra igazítják, vagyis előrehúzzák a homlok fölött, hogy némi árnyékot vessen. Ezt Tápén megvetették, mert könnyűvérü menyecskék viseletének érezték. A hátrakötött kendő kötésének több ismert, kedvelt módja van. Az egyik az, hogy hátul a nyakszirtnél a kendősarkok fölött kötik meg. Ez házias viselet, éppen ezért a karton és puha fejkendő járja a kenyér- és kalácssütésnél, tarhonyakészítésnél,., főzésnél, paprikahasításnál. A kendő részben visszatartja az esetleg lehulló hajszálakat, másfelől pedig megakadályozza, hogy a poi, lisztpor, paprikapor a hajra szálljon. A hátrakötés másik fajtája melegben kint a szabadban, kapálás, aratás idején járja. A kendő hátsó sarkait szabadon hagyják lebegni, és így a levegő a fejet körülsímogatja. Természetesen itt is könnyű kendőfajták kerülnek a fejre. 124 Kálmány II, XX, 303