Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/77-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Második rész.(Szeged, 1977)

A kendo fejre kötése, a kendőkötés külön művészet, amelynek több jellegzetes módja van. Az előrekötött kendő kötése a következő: a négyszögletű kendőt átlósan három­sarkossá hajtják. Az alsó háromszög egy-két ujjnyival keskenyebb. Ez tápaiasan a kissarkája. A hajtáséi mentén még két-három ujjnyit újra behajtanak, és úgy illesztik a fejtetőre. Kálmány Lajos idejében 124 a temesközi menyecskék fickó néven emlege­tett, összehajtogatott papirost is tettek ide a kendő hajtásába, hogy a homlo­kuk fölött keményebben, szebben álljon. Mindez a szép állás érdekében történik. A kendőt a tükör előtt igazítják el. Vi­gyáznak arra, hogy a füleknél szép rán­cot vessen, a homloknál pedig kerek legyen a tartása. A hajnak ki kell lát­szania. A kendőt egyébként az arccsont alatt behajlítják, és az áll alatt úgy kö­tik össze, hogy a kötésvégek kétoldalt egyenlő hosszúak legyenek, és színükkel előre álljanak. A kendőnek ugyanis van színe, ami fölülkerül, és fonája, vagyis az ellenkező oldala. Olykor kétszer is megkötik, hogy a csomó feszesebben álljon. Egy időben divat volt a kiálló kendősarkakat visszadugni a csomóba. A csomó általában az áll alá került, kackiás menyecskék azonban egészen az álluk hegyéig is előre szokták húzni, amennyire csak lehetséges. Az előrekötött kendő ünnepi, temp­lomos, piacos viselet. Főleg selyemken­dot kötnek ilyenmódon. Amíg a konty­viselet járta, a selyemkendőt pár gom­bostűvel a fityulához is odatűzték, hogy megmaradjon eredeti, tükörben eliga­zotott szép állásában. A kendőnek a Parasztkonty fejet borító, szabadon mozgó hátsó két sarka a menyecskéknél is kisebb, peckesebb, meglett asszonyoknál azonban na­gyobb. Nyáridőben a kendőt olykor sátorosra igazítják, vagyis előrehúzzák a hom­lok fölött, hogy némi árnyékot vessen. Ezt Tápén megvetették, mert könnyűvérü menyecskék viseletének érezték. A hátrakötött kendő kötésének több ismert, kedvelt módja van. Az egyik az, hogy hátul a nyakszirtnél a kendősarkok fölött kötik meg. Ez házias viselet, éppen ezért a karton és puha fejkendő járja a kenyér- és kalácssütésnél, tarhonyakészítésnél,., főzésnél, paprikahasításnál. A kendő részben visszatartja az esetleg lehulló hajszála­kat, másfelől pedig megakadályozza, hogy a poi, lisztpor, paprikapor a hajra szálljon. A hátrakötés másik fajtája melegben kint a szabadban, kapálás, aratás idején járja. A kendő hátsó sarkait szabadon hagyják lebegni, és így a levegő a fejet körül­símogatja. Természetesen itt is könnyű kendőfajták kerülnek a fejre. 124 Kálmány II, XX, 303

Next

/
Oldalképek
Tartalom