Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/77-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Második rész.(Szeged, 1977)

amelynek nàdernyél néven emlegetett egyszerű, de mutatós nyelén három szarkalábbal díszített pakni, azaz fémből készült végződés látható. A Szirákyakon, Náderokon kívül jelesebb szegedi mesterek még századunk első évtizedeiben Gasparics Péter, Zsoldos János, Becsey Mihály, Deutsch Mór, Fritsch Ferenc. A bicskának az eddig említetteken kívül számos más fajtája, változata, szakma megnevezése is van. A bácskaibicska görbevonalú. A fejesgörbebicska baknija kissé meggörbült és kidudorodik. Az egyenesnyelű, de hajlított pengéjű bicskának macskarabicska a szakmai neve. A tolóbicska olyan különleges bicskaforma, amelynek pengéje nem hagyományosan nyílik ki, hanem úgy kell kihúzni a nyélből. Használat után ismét elzárható. Már a céhiratokban is szerepel, mint a remekelés egyik föltétele. Ujabban svédkés néven is emlegetik. Az utazóbicska híréről a remekelés reguláiból tudunk. A kubikosbicska a szokottnál nagyobb méretű, erős bicska, amelyet a kubikosok kedvelnek. Munkaeszközként is használják. Ősidőktől fogva, sőt Tápén, tanyákon máig járja a díszesebb jegybicska, jegykés, amelyet a kézfogón a vőlegény ajándékoz a menyasszonyának. Erre a lakodalom hiedelemvilágánál még visszatérünk. Itt kerül sor a lakodalmi kés, nádkés bemutatására is. Különleges ipari munkához való a kisbicska, szabatosabban halhasítókés, paprikahasító bicska, beszéd közben hasítóbicska: kisebb méretű, pengéjénél hegyesre görbülő bicska, amellyel régebben a halat, az újabb jó félszázadban pedig paprikát szokott a szegedi fehérnép hasítani. A finomabb zsebkésnek régies neve penecilus. A szakmában a kétpengéjű bicska kisebbik pengéjét is így nevezik. Mint már említettük, a kés nem csukható be, szilárdan áll a nyelében. Ha lazulni kezd, akkor nyagda jelzővel illetik. Számos, háztartásban és ipari szakmákban használatos fajtája van. Konyhai munkában közismert a fanyelű, jóélű konyhakés. Igényesebb háztartásban akad szeletölőkés is: keskeny, vékony, hajlékony pengéjű késfajta, az eledelek fölszeletelésére. A barátkés a polgári háztartásból került át népünkhöz. A húsiparban, disznótorkor használatos a disznóölőkés, másként szúrókés: élesre hegyezett, erős pengéjű kés. A disznónyúzókés Sziráky-féle halbicskák (Toppantóné pengéje kifelé görbül. A csontolókés segítNagy Czirok A. felvétele, MFMj ségével választják le a húst a csontról. Erre a 238