Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/77-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Második rész.(Szeged, 1977)

FAZEKASOK A szegedi tájon a fazekasság már a történelem előtti időkben, minden régészeti kultúrában virágzik. Nem kétséges, hogy a magyar középkorban is jelentős volt. Az 1522. évi tizedjegyzék Fazekas, Cserepes, Korsós, Téglás családneveiből már bizonyos szakmai elkülönülésre is következtethetünk. Reizner János föltételezi, hogy a Város középkori fazekas céhének iratai a hódoltság alatt semmisültek meg. A fazekasokat régebben gölöncsér, göröncsér, tréfásan sárvarga

1 névvel is illették. Aszerint, hogy egy-egy mesternek milyen darabok kerültek ki leginkább a kezébó'l, volt — mint láttuk — már az 1522. évi tizedjegyzékben, de még a századfordulón is tálas, korsós, cserepes, sőt pipás is. A cserepes leginkább mázatlan virágcserepeket, csirkeitatót készített. A fazekasok az 1803. évi Árszabás tanúsága szerint kályhaépítéssel, kemencerakással is foglalkoztak, egyesítették tehát a paraszti hagyományt a polgári igényekkel. Érdemes itt megjegyeznünk, hogy a fazekas a saját égetőkemencéjét a legújabb időkig maga készítette. Tréfás szakmai hagyomány szerint a fazekasságot egy bolond ördög találta ki. Eleinte nem haladt a föld formálásával semmire sem. Mérgében hullani kezdett a könnye a földre. így jött rá, hogy a mesterséghez víz is kell. A szegedi fazekasság hajdani virágzására utal, hogy a Városnak a törökidőkben, de talán már előzőleg is volt egy Fazékszer, Fazékször nevet viselő része. Ez a kiemelő elnevezés a szegedi fazekasságnak a helyi önellátás világából messzire bontakozó gazdasági jelentőségét bizonyítja. Pontos fekvése az ismert adatok nyomán nem határozható ugyan meg, de bizonyos összefüggések alapján valahol a mai Móraváros területén virágzott. Nyilván ide vonható a felsővárosi, pontosan nem lokalizálható Kispest is, ahol a XVIII. században szőlőket is emlegettek. Ismeretes, hogy a pest nyelvi régiségünkben kemencét jelentett. Lássuk most a bizonyságokat. 1641. A Fazékszer pedig a palánkhoz vagyon foglalva, de abban mind csak mesteremberek szorultak és kívül laknak a palánkon a Tisza felől. Ezek nem akarják a magyarországi urakat vallani: hanem mind afféle törökkel bélelt emberek. Szeged főbírája, Kovács Mihály tiltakozik Gombkötő János füleki hadnagynál a fazékszöriek zaklatása, fosztogatása ellen. Azt írja, hogy ezek mindönféle portékájukat az Palángba tartják és maguk is többire mind a Palángba hálni járnak.

2 A Fazékszer XVII. századbeli gazdasági virágzásáról legújabban Káldy-Nagy Gyula ad

3 eddig ismeretlen török források nyomán kitűnő tájékoztatást. Fazékszer vegyes : magyar és idegen, de nem mohamedán lakossága számotvetve az adott körülményekkel, kétségtelenül megtalálta a törökkel való együttélés elviselhető lehetőségeit. Ez viszont megnyitotta előtte a török érdekszféra tájain a gazda1 Különféle magyarok. 55. 3 Reizner IV, 179. 3 Káldy-Nagy Gy. kéziratos művéből. 223