Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/77-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Második rész.(Szeged, 1977)

ÉLELMEZÉSI ÉS HÁZTARTÁSI IPARÁGAK MALOM, MOLNÁROK Történeti áttekintés A gabonaőrlés a szegedi tájon is már évszázadok óta malomban történik. Csak szükség esetén veszik elő az őrlőkövet, amelyet itt-ott máig őrizgetnek. A Kálmány Lajostól megörökített majdani archaikus mondai hagyomány szerint az első malom az ördög csinálása volt: az ördög csinálta az első malmot. A vízre tötték, de a búzaeresztőt nem tudta mögcsinálni. A cigány csinálta mög, aztán őrölni kezdött a malom} Ebben a hagyományban nyilván arról van szó, hogy a kézi Őrlésről a fortélyos malomtechnikára való áttérést a primitív emberi gondolkodás hajlamos bűbájosok művének, ördögi tétemenynek tulajdonítani. A nagyszerű találmánnyal már él ugyan, de szorongása, gyanakvása csak lassan oldódik föl. Ezt segíti elő az a szintén Kálmánytol följegyzett

2 temesközi hiedelem, hogy Szent János áldásával, azaz János evangélistához, a néphit szerint a sötétség hatalmainak rettegett ellenségéhez való fohászkodással, áldomással kell a malomba menni, mert ott a boszorkány a legkönnyebben megronthatja az embert. Erre a képzetkörre egy magyarszentmártoni mese

3 is emlékeztet. Az őrlésnek a molnár, szegediesen mónár a mestere. Az 1522. évi egyházi tizedjegyzékben előfordul a Molnár (6) és az azonos jelentésű Molnos (1). Lehetséges, hogy a közismert Mónus (3) családnév is ennek elhomályosult alakja. Adatok híján nem tudjuk, hogy a kezdetleges, már a Gellért-legendából is közismert kézi őrlés nyomában a szárazmalom vagy a vízimalom bukkant-e föl népünknél hamarább. Az említett magyarszentmártoni archaikus ízű mese mintha a szárazmalomnak adná az elsőséget. Hősének az elkárhozott malomban kell búzát őrölnie. Ennek a szárazmalomnak az ördög a gazdája, akit a mesehős befog és jó vastag bunkósbottal biztat a kerékhúzásra. Háromszor is végigvert rajta: gyí fecskehasú paripa! * A török defterek beszélnek ugyan malmokról, malomjövedelmekről, de kétségben hagynak, hogy vízi- vagy szárazmalmokról van-e szó.

4 A szárazmalmokról szóló első följegyzett szegedi adatok a XVIII. századból származnak. Egy 1766-ból való végrendeletben olvassuk: a mineműjószághompedigh, úgymint Szőllő egy egész Száraz Malom. A szárazmalom régebbi széles körű elterjedtségét igazolják találóskérdéseink is. 1 Kálmány L., Világunk alakulásai 14. 2 EA 2816. 3 Kálmány L., Hagyományok I, 79. Miska. 4 Reizner III, 479. 205