Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/77-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Második rész.(Szeged, 1977)

bűbájosok műve. Tápén a szellemjárás ellen is szokás ilyen koszorút az ajtó fölé akasztani. A nem ëgyhasi, azaz nem egy kocától fialt malacok összecsukva veszekednek egymással. Ezen a tápaiak már előre úgy segítenek, hogy minden malac szőrét fokhagymával dörzsölik be. A torma átható szagával nemcsak ételízesítő, hanem orvosság, illetőleg gonoszűző szer is. Aki izeg-mozog, nem fér a bőrében, az olyan mint a tormába esöttférög. Dugonicsnál ; fészkelődik mint a tormába esött férög.

52 Aki bosszúságot okoz, az felebarátjának orra alá tormát reszel. A tormát lereszelve, vagy mindjárt, vagy cukorral, ecettel ízesítve főtt húshoz, kolbászhoz fogyasztják. Készül azonban mártás is belőle, amelynek tormás, tejestormás a neve. Kedvelt halétel volt valamikor a tormáscsuka. Reszelt tormán ázott vörösbort szoktak hideglelésről inni. Tömörkény tanúskodása szerint a fájós fog oldalán a kar felső részére reszelt tormát kötnek, hogy kihúzza a fájdalmat.

53 Köhögésről hasznos a mézes torma. Gyomorbajról jó a gyömbérrel beszórt tormalevéllel való borogatás. * Tavasszal kenyérhez, szalonnához, túróhoz való a retök is, amelynek a kertészek, kofák számos fajtáját különböztetik meg. A feketeretök foganatos vesekő, lereszelt leve pedig tüdőbetegség ellen. Amint Kovács János följegyezte : röggel mérög, délben étök, este orvosság.^ Körtealakú a jánosretök, hosszúkás, fehérhéjú a jégcsapretök, piroshéjú, végén kifehéredik a majomretök, majomseggű retök, finom fajta a hónaposretök és vajretök. ínséges időkben szegény családokban retökleves, retökfőzelék is készül belőle. A ződpaprika nyáron, ősszel kerül főleg a szalonna mellé. Régivágású parasztok a digópaprika, szerviánpaprika néven emlegetett étkezési paprikát ízetlennek tartják. Az igazi erőspaprika — különösen erezetével, magjával együtt— olykor megkönnyezted az embert, végigmarja a torkát. Sokszor szelik karikába a főtt étel, rántotta tetejére is. Hüvelyestől ez való a levesbe, tarhonyába, paprikáskrumpliba, paprikáshúsba is. Sok család télire is ezt az erőspaprikát szereti savanyítva eltenni. Munkásemberek, kubikosok olykor nyers uborkát is szoktak szalonnájukhoz enni. A nyers paradicsom fogyasztása szintén velük kezdődött, hogy az újabb évtizedekben a paraszti társadalom fiatalabb nemzedékei körében is mind egyetemesebbé váljék. A vetésre szánt uborkamagot az asszonyok zsebükben elviszik a búzaszentelésre, mert várakozásuk szerint így majd szépen kel ki és szapora lesz. Alsótanyai asszonyok a virágzó uborkanövényt hajnali harmatban tarlóvirág, másként uborkabagzató (Trifolium arvense) virágával megcsapkodják, beszórják, szavajárásuk szerint mögbagzatik, hogy több uborkát teremjen, szebben fejlődjék. Az uborkainda ötnél több levelét visszacsipkedik, kaccsazzák. E műveletnek uborkaherülés a tréfás neve. 52 Példabeszédek I, 196. 53 Munkák és napok. 380. 54 Kovács 204. 141