Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/77-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Második rész.(Szeged, 1977)
4. Ha a kormányost valami baj érné, a legénység egyet válasszon ki a maga köréből helyettes kormányosnak, aki azután a hajót igazgassa, és a felelősséget átvegye. A felelősség egyetemes. 5. Az általában fogadott hajóslegények három nap ünnep nélkül be- és szintén 3 nap ünnep nélkül kirakodni tartoznak. Ha ez akár a kereskedők, akár a hajósgazda késedelmeskedéséből tovább tartana, a gazda minden embernek egy napra általános bérén felül váltói 30 kr, mint Dangubát (1. még 16. o.) fizetni köteles. 6. Útközben az üres hajón levő legénység gazdájának sekély vízben elakadt terhes hajójának megsiftelésére segédkezet köteles nyújtani. Ha általános hajóslegények voltak, a gazda hazaérkeztükkor köteles fáradságukat megfizetni, a hetesek fizetés nékül tartoznak dolgozni. 7. A kormányos az elfuvarozandó jószágot csak a víz partján tartozik átvenni. Ha azonban a szerződés úgy szól, hogy a jószágot, azaz árut falun vagy pusztán kell átvenni, akkor a gazdatisztek vagy kereskedők megkéretnek, hogy „azon vékához, mellyel a gabona a kocsikra méretik, az első transzporttal a hajóra hasonlót küldenének, hogy ekkép a jószág mennyisége a hajónál is megpróbáltathassék." A segédkező hajóslegényeknek 30 kr. napszám jár. 8. A hajón külön kiválasztott éjjeli-nappali őr, vagyis misáj kötelessége tűzre, vízre vigyázni, a vízhányót tisztán tartani. 9. Ha a hajón dohány, rongy van, a dohányzás tilos. Aki mégis rágyújt, aznapi bérét elveszti. 10. Ha a hajó a víz kicsinysége vagy más okok miatt hetekig nem utazhatnék, akkor a hajósgazda nem hetibért, hanem dangubát fizetni köteles. 11. Ha útközben az általános bér mellett szegődött hajós siftelni kénytelen, akkor annak a gazda napszámot fizetni köteles. Ha a hajót valami baj éri, és a hajósok éjjel is dolgozni kénytelenek: ezt a külön munkát a gazda megfizeti, de joggal kívánja meg, hogy az efféle munkában mindenki iparkodjék. 12. A hetes legények a hetibérükbe eső időben kötelesek gazdájuk dolgát végezni, így rakodni. 13. Ha a hajót veszedelem éri, vagy elsüllyed, a kormányos ezt a legközelebbi elöljáróságnál elenteni köteles és a biztosító társaság „ügyviselőjét" kihívni. A nagyobb fahajókhoz hozzátartozott a vontatólovak szállítására a dereglye lovasdereglye, továbbá két ladik. Egyik a köteleknek, a másik kettő meg szeméi yszál lításhoz. A dereglyén helyezkedtek el a fuharosok, vagyis az evezősök, akik lefeîé hajtották a hajót. A dereglye medrében végig rudak voltak keresztbe téve, amelyeket az evezéshez használtak. „Ezek — írja Kovács 12 — az evezéshez lábtámaszok vagy rugók. Az oldalon egy homorú lyuk, vagyis e támrudak végeinek beerősítéséhez rugófészök". Amikor a hajóvontató lovakat a dereglyén átszállítják a túlsó partra, akkor átszaldomozzák, Tömörkénytől megörökített más szóval átvádolják 13 őket. Maga a művelet: szaldóm. A hajóról nem hiányzott a körte, köríve néven emlegetett fakolonc sem, amely hosszú, erős zsineg végére volt kötve. Arra szolgált, hogy amikor a hajót lefelé mentében a partra kellett húzatni, akkor a körtét a zsineggel, illetőleg ennek a végére kötött kötél, dobókötél segítségével kidobják a partonállóknak 14 . Ha a hajót csak vasmacskával állították meg, vagyis nem történt rendes parti kikötés, akkor csak kimacskáztak. Ilyenkor Tömörkény hallomása szerint régebben nem kellett érte karópéz néven emlegetett partdíjat fizetni. A Városban mindig orral a víz ellen szoktak kikötni. 15 Föl is hajózunk, le is hajózunk, Ha lőhet rúzsám, nálad maradunk. mondja a régi szegedi hajósnóta. Lehajózni hajósaink szóhasználata szerint délre, a Tisza folyásának irányába, főhajózni pedig északra, a folyás ellenében való haladást jelent. 12 Kovács 254. 13 Tömörkény L, A Szent Mihály a jégben. 358. 14 Uo. 141. 15 Vízenjárók és kétkezi munkások. 18. (Továbbiakban: Vízenjárók). 12
