A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)
Gallé László: Magyarország zuzmócönózisai
Epiphytetea lichenosa Pa Hypogymnia physodes 1—2 III Pa Parmelia sulcata 1—2 II Pa Platismatia glauca H — 1 I Pa Paremlia saxatilis aizonii H — 1 I 10 (6) Homogenitás: 1,6 Genuszmutató : 70% Biológiai spektrum: Ре 60, Pa 40%. Árnyékedvelő, nedves mohagyepek felületén élő, nagy csapadékigényű társulás, anitily a magas páratartalmú levegőt is igényli. A felsorolt ökológiai tényezőket csak az ország legnyugatibb vidékeinek erdőségeiben találja meg (Ny Dt). Termőhelyein a Peltigera fajok az első megtelepedők. Talajlakó mohafajok jelenléte az optimális fázisra, Cladonia fajokkal való keveredése a környezet kiszáradására utal, ami a társulás lassú pusztulását vonja maga után. IRODALOM Almborn, O. (1948), Distribution and Ecology of some South Scandinavian Lichens. — Bot. Notis. Suppl. 1 1—254. Almborn, O. (1955), Lavvegetation och lavflora pa Hallands Väderö. — Kgl. Sv. Vetensk. Akad. Avh. Naturskyddsär, 2. 1—99. Antos K. (1930), Adatok Szeged vidéke zuzmóflórájához. — Fol. Crypt. 1. 974—952. Barkman, J. J. (1958), Phytosociology and ecology of cryptogamic epiphytes. — Assen. 1—628. Barkman, J. J. (1963), De epifytenflora en vegetatie van Midden-Limburg (Belgie). — Verhand. Kon. Vetensch. Naturk. 54. 1—46. Besehe/, R. (1955), Individuum und Alter bei Flechten. — Phyton, 6. 60—68. Beschel, R. (1957—58), Flechtenvereine der Städte, Stadtflechten und ihr Wachstum. — Ber. d. Naturwiss. — Mediz. Ver. Innsbruck, 52. 1—158. Beschel, R (1950), Flechten als Altersmaßstab rezenter Moränen. — Zeitschr. f. Gletscherkde. N. F. 1. Bogrogközy, Gy. (1956), Untersuchungen über die Synökologischen Verhaltnisse der Sandbodenwälder in der Umgebung von Szeged. — Acta Biol. Univ. Szegediensis. Pars Bot. 2. 1—12. Bogrogközy, Gy. (1957), Die Vegetation der Weisspappel-Haine in dem Reservat „Emlékerdő" bei Szeged-Ásotthalom. — Ibid. 3. 127—140. Bogrogközy, Gy. (1965), Ecology of the Halophytic Vegetation of the Pannóniáim. — Acta Bot. Hung. 11. 1—51. Borhidi, A. (1956), Die Steppen und Wiesen im Sandgebiet der Kleinen Ungarischen Tiefebene. — Ibid. 5. 241—274. Boros A. (1935), A nagykőrösi homoki erdők növényvilága. — Nagykőrösi Múzeumk. Kiadv. 1. 1—22. Boros Á. (1959), A Mezőföld növényföldrajza. — A Mezőföld Természeti Földr. 4. 365—383. Boros, Á. (1963), Die Steppenflechten. — Die Pramide, 2. 59—61. Boros, A. (1968), Bryogeographie und Bryoflora Ungarns. Budapest. 1—466. Braun-Blanquet, J. (1928, 1951), Pflanzensoziologie. — Wien. 1—631. Du Rietz, E. G. (1925), Zur Kenntnis der flechtenreichen Zwergstrauchheiden im kontinentalen Südnorwegen. — Svänska Växtsociol. Sällsk. Handlingar. 4. 1—65. Duvigneaud, P. (1939), La végétation lichénique des Hautes Fagnes. — Gemblaux. Felföldy L. (1941), A debreceni Nagyerdő epiphyta vegetációja. — Acta Geobot. Hung. 5. 35—73. Felföldy L. (1943, I.), Vegetációtanulmányok a Tihanyi-félsziget északi partvonalán. — Magyar Biol. Kut. Int. Műnk. 15. 42—47. Felföldy L. (1942), A városi levegő hatása az epiphyton zuzmóvegetációra Debrecenben. — Acta Geobot. Hung. 4. 332—349. Felföldy L. (1943, IL), Szociológiai vizsgálatok az Ohaterdő epiphyton vegetációján. — Tiscia, 6. 43—58. 489
