A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)

Zombori István: A múlt századi Amerika – magyar szemmel

volt.

17 Egyáltalán érdemes megjegyezni, hogy lelkész létére föltűnően keveset ír a vallásról; sohasem elfogult, nem kenetteljes, és főként nem álszent. Ha a tényeket nem tudnánk, a kéziratból nem lehetne kideríteni, hogy pap írta. Ács Gedeon kéziratainak ismertetéséért legtöbbet kétségtelenül oldalági leszármazottja, Ács Tivadar tette.

18 Könyvében közli az OSZK-beli kézirat fontos és jellemző részleteit. Hibájául róható viszont fel, hogy a kéziratot kivonatolva saját, igen szűkszavú összekötő szövegével vegyítve kíséri végig Ács Gedeon útját Magyarország elhagyásától az USA-ig, de semmivel sem közöl több adatot, mint amennyit maga a kézirat elárul. Ráadásul nem jelzi, hogy melyik kötetből, honnan idéz, sőt formailag a saját közlése és a napló szövege sem különül el. Végül hiányoljuk, hogy a szerző többször hivatkozik a kéziratkötetekre, de meg sem említi, hogy az OSZK-ban találhatók. Mégis ez az egyetlen tényleges szövegközlés a többezer oldalnyi kéziratból, és a válogatás jó képet ad Ács Gedeon életének főbb állomásairól, bemutatja sokoldalú egyéniségét é svéleményét az amerikai társadalomról és népről. Az olvasó képet kap a naplóban gyakran szereplő hazai emlékképek révén Alsó-Baranyáról, anekdotákról, Ács Gedeon debreceni, kecskeméti, halasi stb. emlékeiről. Ács Gedeon sorsát legutóbb Baranyai Júlia vizsgálta könyvében.

19 Ács Tivadar kötetére támaszkodik, az eredetiekről nem tud. Ez magyarázza azt a téves állítását, hogy a kézirat új fényt deríthet az 1848—49-i szabadságharcra vonatkozó ismereteinkre,

20 mert Ács Gedeon a szabadságharc alatti tevékenységéről szinte semmit sem ír, és egyáltalán az 1848—49-i eseményekről, Kossuthtal való kapcsolatáról hallgat. Téved Baranyai Júlia, amikor 182l-ben 7 évesnek mondja Ács Gedeont,

21 holott 1819-ben született. Érdeme viszont, hogy új adatokat közöl hőse fiatalkori tevékenységéről, végül néhány adalékot Ács Gedeon életének a hazatérése, 1861 és az 1887-ben bekövetkezett halála közti éveiről. NAPLÓJA Ács Gedeon említi, hogy többször neki kezdett feljegyzéseket készíteni, de ezek mindig abbamaradtak, és valószínűleg elkallódtak. 1856-ban fogott neki ismét, szükségét érezvén, hogy gondolatait, olvasmányait és a látottakat papírra vesse. Ettől kezdve rendszeresen vezette naplóját, pontos dátummal ellátva. Az 1850-es évek vége felé egyre jobban kínozta a honvágy, ezzel arányosan többet írt naplójába. 1858ban már négy, 1859-ben pedig öt kötet telik meg. A kötetek dátum szerint követik egymást. így az OSZK-ban őrzött tíz kötet hézagai közé pontosan beillik a szegedi három kötet. A 13 kötet tehát Ács Gedeon teljes amerikai naplóanyagát jelenti. Az első, kisebb méretű kötetet kivéve az összes többi azonos nagyságú (négyrét), egyformán bekötött kézirat, tartalomjegyzékkel ellátva, ugyanis a naponta írt anyag tematikailag azonos, mindig valamilyen címmel jelezve. A 13 kötetből egyetlen példány (az egyik szegedi) hiányos, a tartalomjegyzék szerint 378 oldalas, ám az utolsó 6 oldal (373—378) hiányzik. 17 Ács Tivadar, Kossuth papja Ács Gedeon. Bp. 1940. 78—79. (a továbbiakban Ács T. 1940.) 18 Ács T. 1940. 19 Baranyai Júlia, Vízbevesző nyomokon. Újvidék, 1976. 236—262. Mivel Ács Tivadar nem közölte, hol találhatók az eredeti kéziratok, érthető Baranyai Júlia kérdése: „Ki tudja, hol vár még mindig a kézírásos emlékirat arra, hogy közkincssé váljék." 236. o. 20 Uo. 237. 21 Uo. 236. 327