A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)

Tóth Ferenc: Anyag és technika Makó népi építkezésében

Makó az újjátelepülés után is megőrzi bizonyos kiváltságos helyzetét. Az „okos: és körültekintő" férfiak testülete, a „becsületes" tanács nem összetételben, hanem hatáskörben különbözik más alföldi városokétól. A helységnek állandó mérnöke nincs, az építkezések ellenőrzése az egyik esküdt feladata. A városi kommunitász érdekeit főleg az sértette, ha valaki a közterület kárára terjeszkedett. A bírság fogalma ismeretlen, a határozat mindig az eredeti állapot helyreállítását rendeli el. Ha ezt az érdekelt fél vonakodik végrehajtani, egy vagy két esküdt jelenlétében hatóságilag „lerontják". 1792-ben Csorba János esküdt inspekciója alkalmával egész sor szabálytalanságot tapasztalt. „Szűcs János a parochiális ház mellett nagy és mély árkot ásatott, azt még most tavasszal betöltse és arra hidat csináljon. — Szakmáry Ilona a nádfalat killyebb tette, ezt a háza végéig tartozik beljebb a maga előbbi helyére tenni. — Görbe István kovács a maga háza mellett a kocsiutat elfoglalta, annak felszabadítása neki meghagyatott. — Jó Sámuel az udvarán Kovács Mihály háza mellett egy folyókát, vagyis csatornát engedjen. — Domokos szabadságos katona a maga nádfalát beljebb hozza és a régi járást háza megett felszabadítsa. — Rácz János Új-Magyar a Török temető mellett a maga nádfalát kii jebb tette, mellyel az utcát elfoglalta, megparancsoltatott, hogy felszedje büntetés alatt."

3 1806-ban „a lakosok közül némelyek mind az utcára, mind a nyomásra a renden és engedelmen kívül" építkeznek. ,,Ily ennek találtatott többek között Janovics János kalaposnak a város szélén levő szárazmalmánál fenyőfával bekerített darab hely, amelybe már valami vályog épületet is kezdett tenni, melyről akkor megparancsoltatott Janovics Jánosnak, hogy a kerítést önön maga rontassa le, de azt eddig nem tselekedte, azért szükséges volna a végre még ma délután embereket küldeni és a kerítést elrontani. Ezen jelentés jóvá hagyatott, és ennek teljesítésére Török János és Burján János Esküit Uraimék kiküldettek, és azt el is végezték.'''"

1 Ugyanebben az évben Pásztor Pál a Nyomáson levő szárazmalmába költözött, 14 1/2 öl hosszú és 10 széles területet tömésfallal körülvett. Arra hivatkozva, hogy a méltóságos urasággal kötött egyezségben meghatároztatott, ,,a Nyomás fogyasztása a községnek kárára vágynak, annál is inkább, hogy azt tsak a maga fejébül tselekedte Pásztor Pál, azon tömésfal lerontatni és az azáltal elfoglalt rész^ a Nyomáshoz visszaadatni rendeltetett. Melynek végbevitelére Burján János eskütt Úr kiküldettetik."

5 1811-ben az akkori gödröknél „kimutatták" a cigányok házhelyeit, melynél tovább nem mehettek.

6 A tűzrendészeti feladatok is hatósági beavatkozást igényelnek. A helytartótanács rendelkezésére a veszedelmes gyulladások megakadályozására 1774-ben Csanád megye részletes körrendeletben utasítja a várost a fontosabb teendőkről. Ennek bizonyos pontjai az épületekre vonatkoznak. Ha az épület olyan volna, ,,mellyben Tűzbéli veszedelem nélkül tüzelni bátorságos nem lehetne, az ollyatin épület és kémény, ha a gazda megcsinálni vagy igazítani nem akarná, leromboltasson, hogy azáltal más jámbor... kárt ne szenvedjen."

1 Az előírás szerint minden utcán „egy jó kút állíttasson", a tűz által munkálkodó mesterembereknek" ne engedtessék a Helység közepén műhely fölállítása, ez legfeljebb más házaktól 20 lépésnyire engedélyezhető." Az 1781. évi katasztrofális tűzvészt követően különösen szigorú rendszabályokat hoznak. Az uradalmi prefektus például й Eperjessy K., írások a régi Makóról. Helytörténeti rajzok, Makó, 1928. 7—8. 4 Makói Városi Levéltár (továbbiakban MVL) Tanácsülési jzk. 1806. 24. 5 MVL Tanácsülési jzk. 1806. 29. « MVL Tanácsülési jzk. 1811.42. 7 MVL Körrendeletek jzk. 1774. október 1. 172