A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)

Jakab Béla: Magyarország gólyaállományának 1974. évi felmérése

Zalaszentbalázs Zalaszentjakab Zalaújlak Zalaegerszegi járás Alsónemesapáti Andráshida Babosdöbréte Bagodvitenyéd Bak Baktüttös Becsvölgye Bocfölde Botfa Bucsuszent lászló Csonkahegyhát Egervár Gellénháza Gyűrűs Kemendollár Nagykapornok Nagykutas Nagylengyel Nagy pali Nemesapáti Orbányosfa Pacsa Petri keresztúr Pókaszepetk Pölöske Pusztaederics Pusztaszentlászló Rádó Ságod Salomvár Söjtör Teskánd Tófej Vasröp Zalabesenyő Zalaegerszeg Zalaistvánd Zalalövő Zalaszentgyörgy Zalaszentmihály Zalaszentiván Zalaszentlőrinc Zalatárnok Zalaszeiitgróti járás Batyk Bezeréd Bókaháza Csáford Dióskál Egeraracsa Esztergály Esztergályhorvát i Gyülevész Kallósd Kehida Kustány Pakod Szentpéterúr Tekenye Tüskeszentpéter Tűrje Zalaapáti Zalabér Zalacsány Zalakoppány Zalaszentgrót Zalaszentlászló Zalaudvarnok Zalavég IRODALOM Aufruf zu einer Dritten Internationalen Bestandsaufnahme des Weisstorches 1974. The Int. Counc. Bírd Press. (1972) Die Vogelwarte. 26. 365—370. p. Aumüller, S. (1958), Der Weisstorch (Ciconia с ciconia) in Ungarn und in Österreich. Burgenländische Heimatblätter. 20. 3. Bancsó, L. — Keve, A. (1957), White-Stork-Census in Hungary in the years 1950 and 1951. Aquila. 63—65. 227—232. p. Beretzk P. (1971), Mi lesz veled gólyamadár? Élet és Tudomány 26. 1304—1307. Doming. H. (1942), A gólyáról és a szárazságról. Termtud. Közi. 9. 1—2. Homonnay N. (1964), Magyarország és környező területe gólyaállományának mennyiségi felvétele az 1941. évben. Aquila. 69—70. 83—97. Homonnay N. (1967), Vas megye gólyáiról. Vasi Szemle. 2. 224—232. Hornberger, F. (1953), Vom Speisezettel des Weissen Storches. Mitt. Bad. Landesver. f. Naturkunde und Naturschutz. 6. 1. Hornberger, F. (1967), Der Weisstorch. N. Brehm-Büch. 375. Huzián L. — Nagy I. (1966), Adatok a gólya táplálkozásához. Aquila. 71—72. 231. Keve, A. (1957), White-Stork-Cencus in Hungary in the years 1948 and 1949. Aquila. 63—64. 211 — 225. 532