A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)
Horváth Ferenc: Csengele középkori temploma
A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1976—7711 CSENGELE KÖZÉPKORI TEMPLOMA* HORVÁTH FERENC (Szeged, Móra Ferenc Múzeum) Középkori alföldi falvainkról túlnyomórészt oklevelek csupán elszórt utalásai, Tégészeti terepbejárások topográfiai adatai, valamint néhány — igaz egyre gyarapodó — falu-, illetve temetőfeltárás eredményei vallanak. Optimális kívánalom lenne •egy-egy település, temető teljes feltárása, ám az adatszegény terület megismeréséhez a részleges feltárások közrebocsátása még ma is lényeges adalékokat szolgáltathat. Az egyre intenzívebben folyó építkezések, mezőgazdasági célú tereprendezések szükségképpen magukkal hozzák a kisebb leletmentések egész sorát is. Úgy véljük, a csengelei leletmentés eredményeinek közreadásával —jóllehet ez esetben is csak részleges feltárásról van szó — néhány megfigyeléssel új adalékot szolgáltathatunk középkori régészetünk problémáinak megoldásához. A FELTÁRÁS ELŐZMÉNYEI ÉS MENETE A leletmentő ásatást megelőzően már voltak adataink az alsó-csengelei középkori templomról. Először egy 1699-ből származó feljegyzés sorai utalnak arra, hogy a kun puszták egyházas helyeinek összeírását végzők még tudtak egy itt állott templomról, mely a török uralom alatt elpusztult. Leírják ugyanis, hogy Felső-Csengelén a templom romja még látszik, Alsó-Csengelén azonban nem található: „...In superiori seindt noch einige rudera von der Kirchen, in inferiori aber nichts zu finden." 1 Kaltschmidt Ábrahám, aki Szeged határának térképét készítette, még 1747-ben is tudott a maradványokról, hiszen több más puszta-templom romja mellett (Csórva, Kereser, Öttömös, Csengele-Templomhalom) Alsó-Csengelén is templomromot jelölt „locus ecclesiae" felirattal (1. ábra). 2 A XVIII. század végén, a József császár-kori térkép szerint már csak a felsőcsengelei templom romjai léteztek (2. ábra), 3 melynek eltűnéséről a helyi hagyomány a múlt század végén még annyit vélt tudni, hogy Szeged város hatósága — mint >egyúr — a kisteleki templom építéséhez hordatta el építőanyagként. 4 * A tanulmányt Fodor István bírálta, a kéziratot 1977. december 31-én zártam le. 1 Reizner J., A régi Szeged. II. Szeged, 1887, 18.: 1699-ben Pentz János egri kamarai prefektus, Sőtér Ferenc jász-kun kerületi alkapitány, Franyó Mihály egri kanonok és jászberényi prébános :a bécsi udvari kamara megbízásából a kun földek részletes leírását végezte el pusztáról pusztára járva. 2 Reizner /., Szeged története I. Szeged, 1899, VI. képmelléklet, 320. 3 Jozephinische Aufnahme, Coll. XVII, Sec. 29. 4 Reizner J., Ásatások Csengelén. Arch. Ért. 12. 236. 91