A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)

Kozák Károly: Téglából épített körtemplomaink és centrális kápolnáink a XII–XIII. században

rály székvárosaiban és fő birtokközpontjaiban épültek. Ebből és valamivel későbbi okleveles adatokból egyértelműen kiolvasható, hogy a johanniták a király, illetve a királynő közvetlen környezetéhez tartoztak. Az említett johannita kolostorok mellett jelentős birtokuk és házuk állott a johannitáknak Csurgón is. Egyes adatok szerint ez a birtok eredetileg a székesfehérvári házhoz tartozott Eufrozina királynő adományaként. Más adat szerint — sa kettő nem mond egészen ellent egymásnak — a csurgói birtokot Eufrozina leányától, Margittól, III. Béla testvérétől kapták, aki András somogyi ispán felesége volt. A csurgói johannita kolostor, illetve templomának védőszentje Antióchiai Szent Margit volt.

64 A védőszent és az adományozó nevének egyezése, arra mutat, hogy a monostor alapítója Margit hercegnő lehetett. A most folyó templom-helyreállítás során megismertük a téglából épült templom nyugati homlokfalát és a később, de még a XIII. században hozzáépített, téglából rakott, alul négy, felül nyolcszögletű tornyot (29—30. kép). Ez az első emlékünk, amelyet kétségtelen biztonsággal azonosíthatunk a johanniták emlékanyagával.

65 Azt is megfigyeltük, hogy az oklevelek által később is említett jelentős csurgói birtok határain — amely a Dráváig terjedt — több Keresztúr [Kereszt úr] nevű falu helyezkedik el (26. kép). Ezek a helynevek a keresztes lovagok, urak egykori birtokait jelzik itt a Dunántúl délnyugati részében és az esetek többségében valószínűleg az ország más részein is. Ezek után és a korábbi adatok nyomán nagy valószínűséggel állíthatjuk, hogy a gerényi- és a karcsai körtemplomot a johanniták építették, feltehetően III. Béla és felesége. Antióchiai Anna támogatásával, még fel nem derített bizánci (Hagia Sofia ÉK-i sarkánál álló körtemplom, Miletos, vagy más palesztiniai előkép nyomán. E feltevést a karcsai templom esetében az 1186-os oklevél

66 mellett a két templom védőszentjének a királynő, illetve az akkortájt született leányának nevével való egyezés, az antióchiai kapcsolat, valamint a szentföldi lovag rendek építészetében ismert centrális forma és az általuk kedvelt építőanyag, a tégla használata támasztja alá. A kis64 Balics L., i. m. 301.; Belénessy A., Csurgó (Somogy m.) óvárosi templom. Műemlékvédelem XX. 4. sz. 251—252. 65 A lent négy-, fent nyolcszögletű torony a tatárjárás utáni évtizedekben épülhetett. Ez az építkezés kapcsolatba hozható a csurgói ház jelentőségének növekedésével, a magyar- és tótországi lovagok 1275-ben Csurgón tartott gyűlésével. (Úgy gondoljuk, hogy e torony már korábban, 1250— 1260 — között felépült.) A torony formája arra utal, hogy az hatással lehetett az ez időben épült tornyok formájának — alul négy-, felül nyolcszögletes —• kiválasztásánál. Elsőként a somogyvámosi templomrom tornyát — miután az esik legközelebb Csurgóhoz, s a Keresztúr helységek által határolt területen áll —, majd a szegedi Szent Dömötör-templomtornyát említenénk meg, ahol a johanniták abban az időben birtokosok voltak. (Valter L, — Erdei F., Somogyvámosi templomrom. Műemlékvéd. XIX. 2. sz. 87—91; Kozák K., A szegedi Szent Dömötör-templom építéstörténetének kérdései. MFMÉ 1967. 143—151.) A somogyvámosi- és a szegedi Szent Dömötör-templom téglából épült és szentélyük sökszögzáródasu. Mindkét torony a szentély északi falához épült. Szegeden a templomnak ez az átépítése —- sokszögű szentély és torony — a XIII. század utalsó harmadára tehető. E toronyformával kapcsolatban megemlékezünk még a csengeri templom nyolcszögletes tornyáról és sökszögzáródasu szentélyéről is, amelyek ugyancsak téglából épültek. Előzményeit a debreceni Szent András-templomban vélték megtalálni, de egy Nyírbátor környékén működő minorita építőműhely lehetősége is felvetődött. A most végzett kutatás alapján a johanniták hatásának lehetősége is felvetődik. Közeli jelenlétükre vonatkoztatható adat alig van. Valamivsl távolabb azonban néhány Keresztes, egy Keresztúr, Kerekegyháza, Kereki nevű falu, több Szent Kereszt és Ker. Szent János tiszteletére szentelt templom és egy feltehetően johannita kolostor állott a középkorban (Balics L., i. m. 311,; Győrffy Gy., i. m. 667—668.) Nagyváradtól nyugatra, a Körös mellett. 1249ben a monostort a ciszterciek vették át ; nem tudni kik lakták korábban. (A Szent Keresztről nevezett zárni monostor apátját 1220-ban említi egy oklevél. Nem tudni, melyik rend monostora volt. Zoltai L., Települések, egyházas és egyháztalan falvak... Debrecen, 1925. 23., 40., 54—57.). 66 Csemegi J., i. m. 334. és 337. (Miletos, VI. század); Cs. Tompos E. — Zádor M. —• Sodor A., Az építészet története. Középkor (Bp. 1971) 84—90. (Hagia Sophia: 532—537); Pevsner N.,. Az európai építészet története (Corvina Kiadó 1972) 33-35. (Hagia Sophia). 6 A Móra F. Múzeum Évk, I. 81