A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)

Kozák Károly: Téglából épített körtemplomaink és centrális kápolnáink a XII–XIII. században

templomosokkal vagy a keresztesháborúkkal való kapcsolatra utalnak (Csurgó, Hahót, Gerény, Karcsa, Keresztúr, Kiszombor, Kisbény, Süvéte).

40 A kőben gazdag vidéken ez esetben felhasznált építőanyag (tégla) és a csaknem egyedüllállónak mondható lépcsős kiképzésű ablakbéllet a már korábban felvetett kérdések elé állít bennünket, egy eddig ismeretlen építőműhely létére utal.

41 (25. kép). A szalonnai körtemplommal azonos alaprajzot mutat a Vág melletti Keresztúr körtemploma. A néhány évvel ezelőtt helyreállított templomnak díszes, csúcsíves jellegű párkányát és annak az 1228-ban felszentelt Deákiban álló egykori bencés apátsági templom megfelelő részletével való azonosságát már említettük. Most még csak annyit tennénk hozzá, hogy az apátsági templom is téglából épült, s eddig a felhasználás szempontjából megmagyarázhatatlan építészeti szerkezete egyedülálló a közép40 A hahóti apátságot az azonos nevű nemzetséghez tartozó Búzád fia Arnold alapította 1234 előtt. E helyen említjük meg, hogy a hasonló időben alapított türjei premontrei prépostság birtokai között találjuk Vitenyédet is, ahol a már többször is említett, téglából épített körtemplom áll. 41 Az eddigiek során felvetett lehetőségek az azok mellett felsorakoztatott adatok alapján jogosnak véljük egy johannita, vagy templomos építőműhely működésének, hatásának lehetőségét felvetni, amely ezen a kőben gazdag vidéken is előszeretettel alkalmazta építőanyagként a téglát és a rendi építészetben jól ismert körtemplomok mintájára, de a helyben kialakult formákhoz igazodva építette fel a szalonnai templomot. E kérdés tisztázását jelentős mértékben elősegítené az ábrányi, volt premontrei prépostság, a bácsi vár, a későbbi ferences kolostor és templom, valamint az aracsi templomrom építési idejének és körülményeinek, valamint a johanniták Bács megyei birtokainak részletesebb vizsgálata. A bácsi kerektemplomot Nagy Sándor, Becsét pedig Győrffy György említi a johanniták birtokaként az általunk vizsgált időszakban. Ez utóbbi által írt, többször idézett munkában találunk említést a bácsi ispotályról, amelyet 1234-ben a ciszterciek gondoznak, valamint Titelről, amelyet III. Béla 1193—96 között a jeruzsálemi Szent Theodosius monostornak adott. Úrrév névből Győrffy György hercegi révre következtet. A most összegyűjtött, úr szóval kapcsolt helynevek és a közeli, Bács megyei johannita birtokok alapján ez a név a johannitákkal is kapcsolatba hozható, akiknek a hajózásban ez időben jelentős szerepük volt (Nagy S., Középkori magyar történelmi műemlékek jelenlegi állapota a Vajdaság déli részén. Hungarológiai Intézet Tudományos Közleményei IV. évf. (1972 március) 107—115.). 72 24. A szalonnai templom DK-ről