A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)

Kozák Károly: Téglából épített körtemplomaink és centrális kápolnáink a XII–XIII. században

említi, hogy a compostellai Szent Jakab tiszteletére szentelt kápolna régebbi mint az apátsági templom. Bogyay Tamás is kapcsolatba hozta a jaki építkezéseket a XII. század végi és a XIII. század elejei kereszteshadjáratokkal. A kisbényi és a jaki centrális templomoknak az apátsági, illetve prépostsági templomokhoz viszonyított hasonló, csaknem azonos helyzete mellett figyelmet érdemel a fenti megállapítás is.

33 Nagyon valószínű, hogy a Ják nemzetség tagjai közül többen is részt vettek II. Endre R'4mtdi!. ürundriss uni! Quersilmilt durch das Mauerwerk des Fundamentes 17. A kisbényi körtemplom feltárási alaprajza (Alojz Habovstiak nyomán) kereszteshadjáratában, elsősorban talán az alapító Márton ispán és testvére Jakab. Feltehetően az sem véletlen, hogy a két testvér a lovagi erények nagy tiszteletben tartott példaképeit, a pogányok elleni küzdelmeikről híres szenteket választotta templomuk és kápolnájuk védőszentjéül. E választásra, csakúgy, mint a kisbényi körtemplomnak a 12 apostol tiszteletére történt felszentelésére hatással lehetett az építtetőknek a kereszteshadjáratban való részvétele.

34 A téglából épült, kör alaprajzú templomok most bővített csoportjába soroljuk a süvéteit (Svetice) is, amelyet ugyancsak antióchiai Szent Margit tiszteletére szenteltek. Az aránylag nagyméretű körtemplomot kívülről sűrűn egymás mellett elhe33 Bogyay T., A jaki apátsági templom és Szent Jakab-kápolna (Szombathely, é. n.) 81—83. 34 A jaki apátság alapításával kapcsolatban tudomásunk szerint még nem vetődött fel annak gondolata, hogy az az alapítónak a II. Endre által vezetett keresztes hadjáratban valórészvételének (?) következménye. Pontosan tudjuk azonban azt, hogy Smaragd pozsonyi főispán — később bácsi ispán — és Dénes főtárnokmester a király közvetlen kíséretéhez tartoztak a keresztes hadjárat idején. Smaragd a zsámbéki, Keresztelő Szent János tiszteletére, Dénes pedig a türjei, Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt premontrei prépostság alapítója. A két prépostság alapítását 1234 előttre teszik, miután azok neve szerepel már az akkor készült rendi katalógusban. A két templom (alaprajza, szerkezeti részletei és műformái alapján) a XIII. század 2—3. évtizedében épült. Ezek után kézenfekvő már, hogy a két prépostsági templom alapítását és felépítését a keresztes hadjárat (1217—18) és a katalógus készítése (1234) közti időre határozzuk meg. E helyen említjük meg a Türjéhez aránylag közeli, hahóti, Antióchiai Szent Margit tiszteletére és a rajki, Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt, még a tatárjárás előtt alapított apátságot, illetve prépostságot. A fentiek arra mutatnak, hogy a keresztes hadjáratok nagy hatással voltak az abban részt vevő nemzetségek monostoralapításaira, amelyekkel a már addig is meglevő törekvések (tekintély, gazdagság kifejezése, családi temetkezőhely biztosítása, stb.) mellett emléket kívántak emelni a hadjáratban való részvételüknek. Az is elképzelhető, hogy a cselekedetük miatt — a hadjáratban való részvétel és az annak emlékére alapított apátság felépítése — kapták egyesek a nemzetségen belül a Nagy előnevet (Jaki Nagy Márton, Csanád nembeli Nagy Fülöp). 66