A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)

Kozák Károly: Téglából épített körtemplomaink és centrális kápolnáink a XII–XIII. században

felvázolt, a templomok építési idejére és részben e forma eredeztetésére, illetve közvetítésére vonatkozó véleményünket további adatokkal kívánjuk alátámasztani. III. Béla első felesége antióchiai Anna volt, Manuel bizánci császár feleségének testvére. (Korábban a császár Mária nevű leányával jegyezte el Béla herceget. A jegyesség felbontása után Mária az antióchiai császár felesége lett, akit a Manuelt követő Alexius társa, Andronicus Comnenus társcsászár anyjával együtt 1183-ban megfojtatott.) Bélának tehát már konstantinápolyi tartózkodása idejétől kezdődően (1162) módjában állt megismerni — ha csak közvetett, családi kapcsolatokon keresztül is — Antióchiát és a Szentföldet. Ezt bizonyítja az is, hogy Béla, még mint Dalmácia hercege, megvette a johanniták nagymesterétől, Gilbertustól a Jeruzsálem melletti Emaus váracsot.

24 A fentiek nyomán igen valószínűnek tartjuk, hogy Antióchai Szent Margit vértanú tisztelete III. Béla és feleségének közvetítésével és a johanniták közreműködésével felújult, megerősödött hazánkban. A johanniták birtokában levőkarcsai templom mellett csurgói templomuk védőszentje is Antióchiai Szent Margit volt. Ez a templomuk is téglából épült. A templom nyugati homlokzata elé a XIIL. század közege táján egy alul négy-, fölül nyolcszögletes tornyot építettek téglából A johanniták csurgói építkezése hatással volt a környék templomépítészetére (15—16kép).

25 15. A csurgói rk. templom D-ről 16. A lábodi temetőkápolna tatarozás közben (1977) NY-i homlokzata tatarozás közben (1977) 24 Balics L., i. m. 296. — Horváth M., i. m. 289—296. — Magyar Sión 1863. 60. (A feltétel az: volt, hogy az emausi váracs csak akkor megy tulajdonukba, ha Béla, vagy felesége a szentföldre. megy.) 25 A csurgói templom tatarozása alkalmával módomban állt megtekinteni a vakolattól* megszabadított nyugati homlokzatot és a padlásteret. Egyértelműen megállapítható volt, hogy a torony később épült a hajó nyugati falához, de még románkori jegyeket visel (félköríves záródású,, rézsüs bélletű résablakok). A toronynak a kutatás során előkerült két csúcsíves záródású — az É-i. és D-i oldalon — nagyméretű nyílása. (Hasonló megoldást a móri templom középkori tornyán találtunk.) A hajó nyugati falában egy kisméretű, elszedett körablak mutatkozik a torony emeletiterében. Hasonló méretű és helyzetű körablak került elő a most helyreállítás alatt álló közeli, lábodi. temetőkápolna nyugati kapuja fölött. A kápolna téglából épült, s körbefutó, tagozott lábazata a„ karcsai körtemplom megfelelő részletével mutat rokonságot. 63;