A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)
Kozák Károly: Téglából épített körtemplomaink és centrális kápolnáink a XII–XIII. században
Úgy gondoljuk, Csemegi József dolgozatának éppen azok a részei fontosak számunkra a hatkaréjos, fülkekoszorús templomok eredetének tisztázására, amelyet a Kaukázus-vidékről való származtatás lehetősége miatt nem vizsgált meg eléggé részletesen. A Nyugat-Európában ismert hatszögre szerkesztett centrális templomok és az osztrák-csehszlovák szórványok építési idejét a XII— XIII. századra határozta meg a templáriusok építési tevékenységével és az 1217-es kereszteshadjárattal hozva kapcsolatba. A Nyugat-Európában található példák mellett — ezek nyolckaréjosak — leközölte a miletosi templom alaprajzát is, amelynek délkeleti sarkánál egy hatkaréjos, fülkekoszorús körtemplom látható. A szentföldi érintkezésekkel kapcsolatba hozott európai anyag szempontjából ez különösen fontos. Bizáncban [Konstantinápoly] ugyanis egy hasonló körtemplom áll — a templom kincseit és felszerelési tárgyait őrző Skenophylakion — a hatalmas Hagia Sophia északkeleti sarka közelében. A templom tervét trallesi Anthemios és miletosi Isidoros készítette és Justinianus császár építtette azt fel 532—537 között. Az igaz, hogy ennek a körtemplomnak 12 fülkéje van, de annak felépítésében kétségtelen szerepe volt a miletosi hatkaréjos körtemplomot ismerő — talán annak tervét készítő — Isidorosnak. E két emlék a további vizsgálat szempontiából igen fontosnak tűnik (12. kép). 16 MILETOS HAGIA SOPHIA 12. Belsőfülkés körtemplomok Konstantinápolyban és Miletosban (Csemegi József nyomán) A magyarországi hatfülkés körtemplomokkal ezután Molnár Vera foglalkozott Tészletesen a karcsai körtemplom régészeti-műemléki kutatása és helyreállítása során. Az 1964-es ásatás feldolgozásában beszámol az új eredményekről, megfigyelésekről. A három hatfülkés körtemplommal kapcsolatban megemlíti, hogy azokat nemcsak hatszögre szerkesztett alaprajzuk köti szorosan össze, hanem építőanyaguk, a tégla 16 Csemegi J., i. m. 345. (A Szerző nagyszerű anyaggyűjtése és kérdésfelvetése, elemzése ez •esetben nem vett figyelembe több igen lényeges különbséget, amely véleményünk szerint kizárja az -általa elképzelhető lehetőséget. A bemutatott örmény példák közül szigorúan véve egy sem egyezik -alaprajzilag — bár valójában hatfülkések mind — a magyarországi csoporttal. Míg azoknak jellemzőjük a hatfülkés megoldás mellett az alaprajzban mutatkozó gazdag változatosság, a hazaiak lényegében azonos megoldásnak mondhatók. A közölt példák közül csak a miletosi templom körkápolnája vethető össze a karcsai csoporttal. Ezzel szemben a Közép-Európában találhatók — bár azok nyolcfülkések—sokkal inkább kívánkoznak az összehasonlításra. Nem véletlen talán az sem, Jiogy Csemegi Józsefegy lapon közölte azokat a hazai hatfülkés körtemplomokkal.) — Cs. Tompos E. — Zádor M.—Sodor A., Az építészet története. Középkor. (Bp. 1969) 84—90. és 112/a kép. 59
