A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)

Gallé László: Magyarország zuzmócönózisai

+ -3 IV + -3 IV + -3 IV + -2 III + I + I + I + I + I + -1 1 Pe Peltigera rufescens CI Cladonia rangiformis CI Cladonia furcata CI Cladonia pyxidata CI Cladonia subrangiformis CI Cladonia fimbriata CI Cladonia coniocraea CI Cladonia foliacea alcicornis PI Diploschistes bryophilus Pe Peltigera praetextata 20 (10) Homogenitás: 2,0 Genuszmutató: 60% Biológiai spektrum: Pl 50, Cl 35, Pe 10, Co 5%. Mésztartalmú, főleg dolomittörmelékes talajon élő fénykedvelő, hőtűrő, bazofil társulás. A Budai hegységben, a Magyar Középhegység mészkővonulatain, a Bakonyban és a balatonmenti dolomitvonulat mentén mindenütt gyakori. Meszes homoktalajon az Alföld északibb területein töredékesen fordul elő. (A, D Dt DK, K, Ny Dt.) A cönózis összetételére jellemző a számos Cladoniafaj magas D és К értékekkel való megjelenése. Ezek közül mennyiségileg egyenlő arányban fordulnak elő a Cladonia rangiformis és a Cl. furcata fajok, amelyek közé és mellé húzódnak a termőhelyen a társulás Placodium típusú kéregtelepű fajai. Tekintettel arra, hogy a Fulgensia fulgens synusium kialakulása a fanerogám asszociációk függvénye, nem tekinthető asszociáció értékűnek, hanem a gyepszint (mohaszint) egyik szinttársulásaként kell felfogni. 19. Cladonietum symphicarpiae Doppelb. 1950 Éf Jellemző fajkombináció Cl Cladonia symphicarpia Co Collema multifidum Toninion coruleonigricantis Pl Toninia coeruleonigricans Pl Dermatocarpon hepaticum Pl Lecidea ddcipiens Co Collema tunaeforme Pe Peltigera rufescens Cl Cladonia furcata Cl Cladonia rangiformis Pl Solorina octospora Cl Cladonia pyxidata Homogenitás: 1,5 Genuszmutató: 63% Biológiai spektrum: Cl 36, Pl 36, Co 19, Pe 9%. Epigaeetalia—Epigaeetea lichenosa D К 1-4 V 1-2 II 1-3 III + -2 III + -2 II + -1 II 1-3 III + -2 II + -1 II + -1 I + -1 I 11(7) Fénykedvelő, szárazságtűrő, neutrofil társulás. A Sátorhegységben és a Vendvidéken jól megvilágított erdőtalajon fordul elő. (ÉK, Ny Dt.) Megtelepülése előtt a talajon Cladoniák elsődleges telepei jelennek meg. A társulásba később behatoló mohafajok higroskopicitása lehetővé teszi az odakerült száras növények magvainak kicsírázását, amelyek a zuzmótársulás helyét később elfoglalják. 463