A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)

Gallé László: Magyarország zuzmócönózisai

tőleg fedőpalán éppúgy előfordul, mint a temetőkben a kripták falán vagy a sírok betonperemén. (M.) A megtelepedés Lecanora dispersa, Lecanora crenulata és Candelariella aurella telepekkel kezdődik, de csakhamar megjelennek a Squamaria muralis telepei is,, amelyek később a 4—5 cm átmérőjű nagyságot is elérhetik. A felsorolt aljzatokon állandó társulás. a) Candelariellosum vitellinae nov. var. Enyhén rücskös cement- és betonépítmények felületén fordul elő és túlnyomó­részt Ex típusú kéregtelepű zuzmókból áll. b) Lecanorosum dispersae (Laundon, 1967) Gallé nov. comb. Ezt a társulást J. R. Laundon (The Lichenologist, 3/3, 1967: 294—795) Lecano­retum dispersae néven írta le, a Lecanorion dispersae Laund. elnevezéssel felállított új zuzmóföderációba sorolja s a Caloplacetum murorum-ot megelőző pionír együt­tesként fogja fel. Ez a nálunk is gyakori zuzmócönózis megítélésem szerint nem asz­szociáció értékű, csupán a Caloplacetum murorum egyik facieseként szerepelhet. Előfordulása és cönológiai funkciója tekintetében viszont mindenben egyetértek J. R. Laundon (1. c.) megállapításaival, amennyiben valóban mészhabarcs, cement, palatető felületén — a Caloplacetum murorum pionír társulásaként — az ország egész területén megjelenik s ezeken az aljzatokon a nagyvárosi „zuzmósivatag"-okba is mélyen behatol. Színtónusa, a típusos asszociáció sárgás színével szemben, a Lecanora dispersa és L. crenulata termőtestei világos karimáinak következtében, világosszürke. c) lecanorosum albescentis nov. var. Tetőcserepek, betonépítmények porosodó, enyhén lejtős idősebb felületein. A Lecanora albescens telepek sokszor egynemű bekérkeződéssé zárulnak össze. d) caloplacosum pyraceae nov. var. Műkőből készült sírkeresztek, sírkeretek felső, vízszintes felületén, nyílt hely­zetben, teljes megvilágítás mellett a Caloplaca pyracea telepe és sárga karimájú termőtestei oly nagy borításfokban (D = l—4) jelennek meg, hogy a cönózis szin­tónusa sötétsárgává válik. A) caloplacetosum arenariae nov. subass. Differenciális faj : Caloplaca teicholyta. Tetőcserepeken, ármentesítési céllal épült kövesgátak téglaburkolatán, tégla­falakon jelenik meg. Egy-két centiméternyi átmérőjű, kékesszürke színű telepei gyak­ían sűrűn egymás mellett álló foltokat képeznek. O. Wilmanns (1966) Caloplacetum arenariae néven ír le hasonló összetételű zuzmóasszociációt a tübingeni Spitzbergről. A társulás megítélésem szerint azonban csak a differenciális faj nagyobb dominancia értékében különbözik a típusos asszociációtól s így csupán (v. legfeljebb) szubasszoci­ációként értékelhető. 13. Caloplacetum citrinae (Gallé 1930) Beschel 1950 D К 2-5 V Caloplacion decipientis Pl Gasparrinia decipiens 1 — 3 II Pl Gasparrinia murorum -\— 1 I Pa Physcia orbicularis saxicola + — 1 I Éf Jellemző fajkombináció Sk Caloplaca citrina 45T

Next

/
Oldalképek
Tartalom