A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)

Gallé László: Magyarország zuzmócönózisai

tetőcserepeken fekete színű korom- és szurokbevonat található, a város peremén legfeljebb egy-egy rosszul fejlett Verrucaria teleppel. A városi zuzmótársulások menedékhelyei a temetők, a zuzmósivatag „oázisai", amelyekben ma is megtalálható néhány mésztartalmú kőzetet kedvelő zuzmó-asszociáció, mint amilyenek a Caloplacetum murorum, a Caloplacetum citrinae vagy a Lecanoretum albomarginatae. Az epifiton zuzmócönózisok és zuzmó-moha komplexek azonban a temetőkből is hiányoznak, mint ahogyan eltűntek a városi parkok és fasorok fäinak törzseiről is. A ZUZMÓTÁRSULÁSOK A zuzmótársulások értékelését és leírását — amint erre már utalás történt — sem a külföldi, sem a hazai szerzők nem végezték egységesen. Az egységesítésre törekvő, összefoglaló művek szerzői: Almborn (1955), Klement (1955), Barkman (1958) részben a nevezéktanban, részben abban a tekintetben térnek el egymástól hogy egyikük (Klement, 1955) a zuzmócönózisok ökológiai vonatkozásait tartja fontosabbnak, másikuk (Barkman, 1958) a cönológiai nézőpontot kívánja előtérbe helyezni. A végső tisztázás végett Klement (1958) az európai, magam (Gallé, 1968) a magyarországi irodalomban megjelent zuzmócönológiai tanulmányok alapján igyekeztünk az említett területek vonatkozásában a nézőpontokat egységesíteni és a leírt zuzmócönózisok nomenklatúráját összeállítani. Hasonló problémák merültek fel a zuzmócönózisok rendszertani beosztásánál is. Klement Prodromusában (1955) a középeurópai talaj-, kőzet- és kéreglakó zuzmótársulásokat ökológiai szempontok alapján rendszerezi. Barkman az összeurópai epifiton társulásokat cönológiai nézőpontok alapján osztja be. Véleményem szerint az epilith és epigae zuzmótársulások viszonylatában Klement rendszere jól használható, az epifitonokra viszont Barkman rendszere az alkalmasabb. Éppen azért említett munkámban (Gallé, 1968) a két rendszert összevonva alkalmaztam és a hazai — több, mint negyven éve kutatott — zuzmótársulásokat ebbe az egyesített rendszerbe soroltam be. Ez a beosztás a következő : I. Osztály. Epipetretea lichenosa Klem. 1955 Sorozat. Rhizocarpetalia Klem. 1955 Csoport. Acarosporion fuscatae Klem. 1950 1. Aspicilietum cinereae Frey 1923 a) lecanorosum rupicolae nov. var. d) aspiciliosum caesiocinereae nov. var. A) acarosporetosum nov. subass. Csoport. Crocinion membranaceae Klem. 1950 2. Lecideetum crustulatae (Duvign. 1939) Klem. 1950 Csoport. Parmelion saxatilis Klem. 1950 3. Parmelietum molliusculae Garas 1927 4. Parmelietum conspersae Klem. 1931 a) typicum Klem. 1931 b) matricum Zóly. 1936 c) crisicum Gallé 1966 d) umbilicariosum pustulatae Vers. 1965 em. Gallé 1968 442