A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)
Gallé László: Magyarország zuzmócönózisai
Ex Lecanóra carpinea Ex Caloplaca cerïna Ex Bacidia rubella Ex Lecanora allophana Ex Buellia punctiformis Ex Candelariella vitellina Ex Rinodina pyrina Sk Candelaria concolor Sk Phlyctis argena Ex Lecideaelaeochroma Sk Pertusaria globulijera A Lecanoretum carpineae szintetikus listája és biológiai spektrumának kördiagrammja (Eredeti) — Synthetische Liste und Kreisdiagramm des biologischen Spektrums des Lecanoretum carpineae (original) 4. Bokros telepűek (В), pl. Ramalina farinacea. 5.Pikkelyes telepűek (P), pl. Lecidea decipiens. Néhány zuzmócönózis : 1. Aspicilietum cinereae Frey, 2. Parmelietum molliusculae Gams, 3. Parmelietum conspersae Klem., 4. Caloplacetum murorum (Du Rietz) Kaiser, 5. Fulgensia fulgens szinúzium, 6. Physcietum ascendentis (Frey et Ochsn.) körgrafikonokkal ábrázolt fiziognómiai spektrumát táblán tüntettem fel. A homogenitás mutató v. koefficiens, több felvételbó'l álló táblázat összfajszámának és az egyes felvételekből számított középfajszámnak a hányadosa. Homog. koeff. összfajszám középfajszám pl. 11 ~9~ = 2,1. Minél kisebb a homogenitás mutató értéke, annál egyneműbb a cönózis összetétele. A 2,0 alatti koefficiens-érték általában csak meghatározott ökológiai igényű, stenotóp fajokból álló társulások sajátja. A nagyobb elterjedésű társulások többékevésbé inhomogének s homogenitás-mutatójuk értéket többnyire a 2,0 fölé esik. Ha a homogenitás mutató a 3,0 fölé emelkedik, nagy a valószínűsége annak, hogy a táblázat nagy inhomogenitású komplex társulásokat tartalmaz. A Jaccard-féle genusz-mutató (generikus-koefficiens) az egy társulásban előforduló nemzetségek és fajok viszonyát mutatja az alábbi összefüggés szerint : genuszok száma X100 fajszám pl. 8X100 = 56%. A tiszta táblázatok, illetve a szintetikus listák után a társulás földrajzi elterjedésére vonatkozó adatok, előfordulásuk, ökológiai jellemzésük, szukcesszió viszonyak és a cönózisra vonatkozó esetleges megjegyzések következhetnek. 438