A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)

Balázs György: Földmunkások, kubikusok helyzete és mozgalmai Csongrádban (1925–1929)

fokozódott az olvasási kedvük, a kubikosok között sem volt ritkaság az elméletileg képzett ateista. A politikai, gazdasági, társadalmi müveket és a természettudományos könyveket olvasták a legszívesebben. Feltűnően tájékozottak voltak az időszerű politikai kérdésekben, mivel ismerték az egyes államok politikai, gazdasági alapjait, „a két háború között már nemegy fiatal kubikos felűllmúlta az átlagos értelmiségit, legalábbis politikai realitás és tisztánlátás tekintetében. A távoli munkákon ... egy-egy jó szervező segítségével sok helyt felvették a kapcsolatot a helyi párt- és tömegszervezetekkel, különösen a nagyobb városokban (pl. Budapesten) és a fejlettebb országokban (pl. Ausztriában). Ilyen helyen látogatták az ottani munkások gyűléseit. ..."

77 A kubikosokat egy-egy munkásünnep vagy politikai demonstráció alkalmával (nagygyűlés, tüntetés, sztrájk) szervezettségüknél fogva könnyű volt mozgósítani. Bárhol is dolgoztak, május elsejét feltétlenül megünnepelték a helyi munkásokkal együtt. A Földmunkások Vállalkozó Szövetkezete, a Steuer-féle szövetkezet vezetői a kubikosokat igyekeztek befolyásuk alá vonni: könyvtárakat, rádiót szereltek fel és egyes kiemelt vezetőket Manrézába (lelkigyakorlatra) küldtek. A fejlett baloldali földmunkásszervezetek munkáját ezzel kevésbé tudták ellensúlyozni. Világnézeti szempontból a kubikosok közömbösekké, vagy sok esetben ellenségessé váltak a vallással szemben, „...sem munkán sem pedig odahaza nem jártak templomba, legfeljebb ... idősebb asszonyok, iskolás gyermekek..." A kubikosság öntudatára vall az is, hogy a paraszti babonákban nem hittek, hisz saját tapasztalataik alapján meggyőződhettek azok belső ellentmondásairól. Semmi nyomát sem lehetett annak találni, hogy a kubikosok féltek volna hét- vagy tizenhárom tagú bandát alakítani. Az egyházi birtokokon folyt kizsákmányolásról, a papság politikai és erkölcsi szerepléséről is saját tapasztalatból győződhettek meg. Vándorlásaik során sok helyt éles harcra került sor a klérussal, pl. amikor nem köszöntötték előre a papot, vagy amikor május elsején felvonták a vörös lobogót. Emiatt csendőröket küldtek a nyakukra.

78 A kubikosok jól tudták, hogy az üldözésekkel szemben eredményesen harcolni csak úgy lehet, ha megvan az egyöntetűség, a szilárd szervezettség. Ez viszont nem hiányzott a kubikosságból, s ezért volt képes érdekeikért oly magabiztosan síkra szállni. Az 1928. évi Földmunkások Vállalkozó Szövetségének szentesi kongresszusa A Földmunkások Vállalkozó Szövetkezete 1928. márciusában értekezletet hívott össze Szentesre, ahol megtárgyalták a földmunkások nehéz gazdasági helyzetét. Ebből a nehéz helyzetből való kiutat abban vélték felfedezni, hogy a kubikos földmunkát az ipari munkához kell csatolni, így majd meg tudják akadályozni a kontárok beáramlását és ezáltal jobban munkához jutnak, több lesz a kereset. Persze ennek az elvnek az elfogadása a földmunkásság egységének a veszélyeztetését jelentette volna, ezért ez nem talált helyeslésre a kubikosok többségénél. Mielőtt a kongresszus megtartására került volna a sor a szentesi földmunkásszövetkezet 1928. január 12-én a jászárokszállási szövetkezet igazgatóságától levelet kapott, melyben ez állt: ,, A jászárokszállási kubikos földmunkások vállalkozó szövetkezete ...a kubikos földmunkás szaktársakat tisztelettel felhívja a leromlott sivár gaz77 Uo. 83—84. 78 Uo. 85. 414