A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)

Balázs György: Földmunkások, kubikusok helyzete és mozgalmai Csongrádban (1925–1929)

rópai nagyhatalmaknak sem volt érdekük Magyarország ezeréves határainak a viszszaállítása, ilyen területrendezés miatt nem akartak egykori fegyveres szövetségeseikkel ellentétbe kerülni, a magyar ügy számukra annyit nem ért. A politikai életben jártasabb kubikosok meg tisztán látták, hogy helyzetük roszszabbodását az ország területének igazságtalan annektálása is eló'idézi, mert kevesebb a munkaalkalom és a megkisebbült országnak több földmunkást kell eltartania ; de azt is jól tudták, hogy egyre inkább süllyedő életnívójuk okát nemcsak ebben kell keresni, hanem főleg az ország uralkodó osztályának helytelen gazdasági és munkásellenes politikájában, amely a kizsákmányolás terén már nem ismert határt. A helyzet 1929 ó'szére mindinkább komorrá vált. A munkások gazdasági körülményei, életszínvonala a fokozódó munkanélküliség következtében iszonyatos gyorsasággal süllyedt. Ilyen viharos előzmények vezették be Tiszántúl legnagyobb kubikos településű megyéjében az 1929—1933-as gazdasági világválságot, amely válság nagyon megsanyargatta hazánk földmunkás, kubikos népét. AZ MSZMP MEGALAKULÁSA, A FÖLDMUNKÁSSÁG KÖRÉBEN KIFEJTETT POLITIKAI SZERVEZŐ MUNKÁJA A földmunkásság és a szegényparasztság a Horthy Magyarországon első' jelentősebb kitörési kísérletét az MSZMP megalakulása, falusi munkája és elért eredménye jelentette. 1925-ben megalakult az új párt, ezzel a magyar társadalmi élet porondján a kommunista mozgalom mint szervezett erő jelentkezett. Az új párt első kongresszusán már igen részletesen foglalkoztak a parasztság helyzetével, poltikai, szervezeti kérdéseivel. A párt parasztpolitikájában a fő helyet a földmunkásság foglalta el. A földmunkásság, a kubikosság volt ez a társadalmi bázis, amelyre az MSZMP elsősorban számíthatott. Falusi munkájában erre a rétegre támaszkodhatott legbiztosabban, hisz a földmunkásság számított a munkásosztály falusi édestestvérének. A párt világosan látta, hogy a falusi proletariátus érdekeit szükséges elválasztani a parasztság egyéb rétegeinek érdekeitől, a falusi proletariátust külön osztályalapon kell szervezni. Milyen okok tették szükségessé az MSZMP megalakulását? ,,...az új párt megalakulásának egyik oka az SZD helytelen... parasztpolitikája, a Bethlen-Pey

er paktumban megnyilvánuló opportunista politika volt.'''' A szociáldemokrata pártban 1924ben már szervezett kommunista befolyás alatt álló ellenzék alakult ki, és határozottan lépett fel a párt vezetőinek opportunizmusával szemben. 1923 után a földmunkásszervezetekben is kezd kialakulni egy balszárny a szociáldemokrata párt jobboldali vezetőinek megalkuvása ellen, s harcosabb politikai vezetést követelt. Az MSZMP munkájában 1925 őszén már érezhető volt, hogy a párt megindította falusi tevékenységét. A politikai nyomozócsoport a főkapitánynak adott jelentésében hangsúlyozza : ,,A párt alakítás után Vágiék a vidéket igyekeztek megszervezni.... Nagy súlyt helyeznek a földmunkások megszervezésére, s e tekintetben az a felfogásuk, hogy ezeket még földalatti munka árán is táborukba kell terelniök." A szervezkedések főleg azon a vidéken indultak meg, ahol a hatóságok a paktum után a földmunkásszervezeteket feloszlatták. ,,1925. december 16-án a budapesti nyomozó csoport már azt jelentette az Országos Főkapitányságnak, hogy az MSZMP munkáját vidéken... komoly siker koronázza, több helyen megalakult az MSZMP helyi szervezete "

ы 56 Földmunkás és szegényparaszt... 739., 741, 745., 747., 748., 750. 404