A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)
Balázs György: Földmunkások, kubikusok helyzete és mozgalmai Csongrádban (1925–1929)
A fokozódó hazai munkanélküliség, az egyre nyomasztóbbá váló gazdasági helyzet külföldre kergetett az alföldi kubikosok közül néhányat, akik elhagyva hazájukat azt remélték idegenben majd biztos megélhetésre találnak. A Szentesi Hírlap 1928. május 25-i száma „Keserves tapasztalatokkal jöttek haza a kubikosok Németországból" címmel cikket közölt és beszámolt, hogy ezeket a földmunkásokat a munkában és a fizetésben is becsapták. Az is igaz, hogy a vármegyei gazdasági felügyelőség hírét vette a munkások becsapásának és a Szentesi Hírlap korábbi számában óvatosságra intette a kubikosokat, rávilágítva a németországi munkák nehéz voltára, és arra, hogy a velük vállalt kötelezettségeknek a felét sem tartják be a szerződtetők. A munkabért vagy egyáltalán nem fizetik, vagy csak annyit adnak az ott dolgozó kubikosoknak, amennyiből egyik napról a másikra szűkösen meg tudnak élni. A Hírlapnak ez a közlése sok kubikost visszatartott a külföldi úttól, de akadtak közöttük olyanok, akik engedve az ügynökök csábításának munkát vállaltak és kimentek szerencsét próbálni. Tizennégy kubikos vállalkozott a külföldi munkára, ezek közül kettő szentesi volt. Majdnem négy hétig dolgoztak Németországban és utána hazajöttek. A visszatért kubikosok elmondották, hogy kifelé tűrhető volt az utazás és az ellátás. A szenvedések csak akkor kezdődtek, amikor megtették az első kapavágást, s csakhamar kiderült, hogy az ígéreteknek a felét sem tartják be. Ezeket a munkásokat mezőgazdasági munkára szerződtették, de kubikmunkát is akartak végeztetni velük, sőt az asszonyokat is kötelezni akarták a kubikolásra. Azonkívül az órabéreket sem kapták meg teljes egészében, csak annyit fizettek nekik, amiből élelmet vásárolhattak maguknak. 27 A szentesi kubikosok és társaik fentebb említett vállalkozása nem járt eredménnyel, hisz a tőkés vállalkozók kizsákmányolása Németországban is éppen úgy megvolt, mint idehaza. A külföldi szerződtetők is csak saját hasznukat tartották szem előtt, nem pedig a kubikosokét, a leszerződtetett munkásokét. Nyilvánvaló ilyen kereset mellett szó sem lehetett arrról, hogy az itthonmaradt családnak, hozzátartozóknak pénzbeni segítséget küldjenek. A kubikosok nehéz anyagi helyzetének enyhítésére az Országos Központi Hitelszövetkezet Földmunkások Vállalkozó Szövetkezete Osztálya munkaalkalmakat ajánlott kubikos tagjai számára. A központ 1928. május 22-én értesítette a szentesi szervezetét, hogy a Sebeskörös Vízszabályzó Társulat töltéserősítési munkához 100—150 kubikost keres az alábbi feltételek mellett: ,,1. a munka mennyisége 60 000 m 3 , 2. az egész talicskás munka, 3. a szállítási távolság legfeljebb 100 m emelési magasság 3—4 m, 4. a szelvényben folyóméterenként 10—14 m 3 föld kell, 5. anyag minősége szurkos fekete föld, 6. a munka november 20-ig befejezendő, 7. egységár 1 nf — 70 fillér..." 28 Az országos szövetkezet arra kérte a szentesi szövetkezetet, amennyiben a munka megfelel, az esetben küldjenek munkásokat. Hasonlójellegű munkákat ajánlott még az országos központ Pest vármegyében, Veszprém megyében a Torna patakhoz még e helyeken kívül* máshova is. 29 * Végül is a földmunkásszövetkezet szentesi szervezete június hónapban 36 kubikost küldött megfelelő feltételek mellett Szalkszentmártonba csatornatisztítási, közútépítési munkákhoz 30 . Szentes város polgármestere által 1928. június 16. napján kiadott hatósági bizonyítványból pedig megállapítható, hogy a város földmunkások vállalkozó szövetkezete, valamint Ballá István kubikos és 16 társa munkaszerződést kötött Devecser községben három hónapig tartó 27 Bartha L.—Gercsényi L.— Schneider M., I. m. 103. 28 CsMLSzF SzFVSzI 46/1928. sz. 29 Uo. 30 CsMLSzF SzFVSzI iktatlan irata 396
