A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)

Balázs György: Földmunkások, kubikusok helyzete és mozgalmai Csongrádban (1925–1929)

A földmunkásszövetkezet által vállalt munkánál meg az volt a helyzet, hogy a kubikosok kevesebbet tudtak keresni, mint a szabad vállalkozásnál, a különböző levonások miatt. Ezeket a levonásokat nem is szivesen fizették, vagy egyenesen megtagadták. Erre például bizonyíték, hogy a Vámos Tapolnok csatornán dolgozó szentesi kubikosok nem voltak hajlandóak a földmunkásszövetkezetnek járó 2%-os levonást és a 3 pengő üzletrészesedést fizetni, inkább két hét után abbahagyták a munkát és a következő szövegű nyilatkozatot juttatták el Bajomi Sándor, Ballá Imre, Döme Sándor és Harsányi Péter kubikosok aláírásával a szövetkezet igazgatóságának : „Alulírottak a Tapolnok csatornán foglalkozó szentesi kubikosok több munkatársaink megbízásából kijelentjük, hogy az itt megkeresett munkabérből semmi levonást nem ismerünk. Szövetkezetünket olymódon kívánjuk támogatni, hogy a munkavállalásnál egy megfelelő százalék már előre legyen bekalkulálva."

19 A levonást a kubikosok azért nem tartották helyesnek, mert az az összeg amit kerestek a szűkös megélhetésükhöz így is kevés volt. A földmunkásszövetkezet országos központja kubikosai részére a munkaalkalmak megteremtését miniszteri rendelet kibocsátása útján is biztosítani igyekezett. Erről az intézkedésről leiratban értesítette vidéki hálózatát.* 1. a versenytárgyalás hirdetményt a MAGYAR MUNKÁS című lapban is... tegye közzé, amely lap a földmunkásszövetkezetek és a földmunkások érdekeit képviseli; 2. a versenytárgyalás idejét akként tűzze ki és a versenytárgyalási hirdetményt olyan időben tegye közzé, hogy a vállalkozóknak legalább 2—3 hét idejük legyen a munkának a helyszínen való megtekintésére, az árajánlat megszerkesztéséhez szükséges adatok beszerzésére és azok feldolgozására ; 3. a vállalatban adott munka megindítására legalább 14—30 napot engedélyezzen, hogy a földmunkásszövetkezetek munkáscsoportjaikat összeállíthassák és a vállalkozók a szükséges munkásokat összetoborozhassák."

20 A miniszteri rendelet megjelenése ellenére a földmunkásszövetkezetek csak nem tudtak kubikosaiknak zökkenőmentesen munkát biztosítani. Ezt hitelesen igazolja a következő tény is: a földmunkások szentesi szervezete 1928. február 18-án feliratot intézett a megye alispánjához, amelyben közölte, hogy a Földmunkások Vállalkozó Szövetkezete immár öt éve működik a városban, de kitűzött feladatait megvalósítani sajnos nem tudta, mert nem volt képes a szükséges munkaalkalmakat megszerezni, mivel a vármegye területén működő ármentesítő társulatok nem tartják be a földművelésügyi miniszter erre vonatkozó rendeleteit. „A társulatok munkásaikat nagyobbrészt a piacról toborozzák és így a munkásszövetkezet tagjai napról-napra érzik, hogy a földmunkásszövetkezet inkább hátrányára van a munkás-népnek." A feliratban azt kérte a földmunkásszövetkezet, hogy a közmunkát, melyek földmunkából állnak, úgy mint Olaszországban minden versenytárgyalás nélkül hivatalból méltányos középegységárban a földmunkásszövetkezeteknek adassanak ki és ne szolgáltassanak alkalmat a földmunkás-nép kiuzsorazasára. Ilyen eljárás mellett * Az Országos Központi Hitelszövetkezet Földmunkások Vállalkozó Szövetkezetének Osztálya 1927. december 29-én kelt leiratában értesítette a szentesi szervezetét is, hogy a földművelődésügyi miniszter a földmunkák elvállalásának megkönnyítése végett valamennyi víztársulathoz és a társulat élén álló miniszteri biztosokhoz november 19-én rendeletet adott ki 16 771

/V. A. 1. szám alatt. „Az 1926. évi május hó 7-én 6493 szám alatt kelt rendeletem kapcsán felhívom a Társulatot, hogy amennyiben végrehajtásra kerülő munkálatait vállalatba adás útján kívánja biztosítani, úgy 19 CsMLSzF Szentesi Földmunkások Vállalkozó Szövetkezetének iratai (a továbbiakban: SzFVSzI) iktatlan irata 20 CsMLSzF SzFVSzI 1/1928. sz. 393