A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)

Téglásy Imre: Száblik István – a magyar ???

Szabiik pesti léggömbkísérlete; Pándy Lajos (1895—1957) későbbi képe varázslat, misztika, kevesek kiváltsága lenni, a várkastélyok sötét pincéiből a napfényes utcára kerül. Szabiik személyes sorsa, tudósi, tanári karrierje azonban később nem emelkedik olyan magasra, mint léggömbjei. Öt évig ugyan még a szegedi gimnázium élén áll, de nem hajlandó végrehajtani II. József németesítést szorgalmazó tanügyi rendeleteit,, azért a Helytartótanács 1790. január 13-án állásától megfosztotta. A „kalapos király" halálát követő változások az esetleges rehabilitáció reményét keltik benne. A korábban hatalmuktól megfosztott megyék is ekkor követelték vissza törvényes jogaikat. A Csongrád vármegye áprilisi gyűlésén megjelenő Száblikot a tüzesebb vérű hazafiak a bukott rendszer méltatlanul üldözött áldozataként üdvözölték, közhatározottak kimondták a szegedi gimnázium igazgatóságába való visszahelyezését, és megbízták a megye területén levő összes nemzeti iskolák felügyeletével. Szabiik első intézkedési közé tartozott a német nyelv tanításának eltörlése. Ügye azért ismét a Helytartótanács elé került, mely Száblikot mint rebellist minden nyilvános hivataltól eltiltotta, intézkedéseit megsemmisítette. De még ez sem volt elég. Több fölszólítással is kérte a rendfőnökséget Szabiik Szegedről való eltávolítására. A nemzeti érzületű rend vezetősége végül engedelmeskedni kényszerült a harmadszori felszólításnak és kinevezte Szabiik utódát. Szabiik ekkor makói rokonaihoz költözött. A Helytartótanács ismét utasította a rendfőnököt Szabiik Szeged környékéről való elhelyezésére. Az ellenszegülő Száblikot ekkor poroszlókkal vitették a nyitrai rendházba, ahonnan rövidesen Kisszebenbe helyezték.

17 Erről az évről 17 Pap J., A piaristák Szegeden. Szeged, 1886. 123—129. о 319'