A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)
Téglásy Imre: Száblik István – a magyar ???
a' mint arról Boyé tanított, meg akarták vizsgálni. E' végre egy vég béllésnek való tafotából varrottak egy golyóbis formát, amellyet ők 40. Kubik lábnyi [1,26 m 3 ] egy kubik lábon kell érteni akkora nagyságot, mellynek széle, hoszsza, vastagsága,, mindenfelé egy lábnyi. — Gázzal vagy tüzes könnyű áerrel [levegővel] meg-töltöttek, melly a' házban a' boltozatig, a' kertben pedig 36 láb [11,3 m] magasságra repült..." 3 A valóságban meglehetősen sokat foglalkozott fizikával a két Montgolfier, mielőtt sor került volna nevezetes tettükre. Minthogy papírgyárosok voltak, a papírgyártás fiziko-kémiai folyamatainak tanulmányozása mindennapi feladataik közé tartozott. Kedvtelésből megismételték Lavoisier* kísérleteit, Pristleynek b egy műve nyomán érdekelte őket a repülés problémája. Tudtak arról, hogy az angol Cavendishnek 6 sikerült előállítania a levegőnél tizennégyszer könnyebb hidrogént. Ők azonban mégis a meleg levegő felhajtóerejére bízták léggömjüket, mely 1783 júniusában Annonayban, egy franciaországi vidéki kisváros legelőjéről a levegőbe emelkedett. A francia repülőszerkezetet csakhamar Európa-szerte utánozni kezdték. Ezek az utánzások azonban többet jelentettek a látványosság ismétlésénél. A fölemelkedő,, égbe hatoló gömbökkel egyszersmind az emberi szellem is emelkedett, s a színes, lebegő szerkezetek — mint megannyi zászló — a felvilágosodás elterjedését jelezték Európa térképén. Az ész mindenható erejében bízók számára úgy tűnt, hogy az ember áttörte az utolsó gátat is a harmadik dimenzió felé s a tudományok létráján véglegesen kiemelkedhet a föld, a középkor siralomvölgyéből. A léggömbkísérletek mindenesetre izgalomba hozták egész Európát. Magyarországon először 1783-ban Nyemetz tanár államköltségen tett kísérletet Montgolfierék utánzására, de mindkét próbálkozásával csődöt mondott. 7 1874-ben viszont két hidrogénnel töltött „repülő golyóbis" emelkedett föl. Az elsőt a zágrábi születésű Domin Ferenc József jezsuita, 8 a másodikat Szabiik István piarista 9 készítette. Szabiik 1746. május 6-án született Kunszentmártonban. Apja, Szabiik János és anyja, Túróczy Julianna május 17-én Szegeden Gábor névre kereszteltette. A fiút 16 éves koráig valószínűleg a szegedi piaristák tanították. 1762. október 3-án Privigyén Szabiik maga is belép a rendbe és felveszi a Stephanus a Sancta Julianna nevet. Privigye után két évvel Nyitrán szentelik pappá s az 1764/65-ös tanévet már Vácott tölti a legkisebb gyermekek tanítójaként. Ez után egy évig Szegeden dolgozik, majd az 1767/68-as tanévben Nyitrán tanul filozófiát. Vácott az 1768/69- és az 1769/ 70-es évben tanít syntaxist és grammatikát. 1770-től 1774-ig Nyitrán „studens theologiae". 1775-ben új tantárgyat oktat, a veszprémi diákoknak magyarázza a rheíorikát és poétikát. Innét Nagykanizsára, majd egy év múlva megint Vácra küldik. Vácott 1778-ban az oknyomozó történelem tanításával bízzák meg. Az 1779/80-as 3 Mindenes Gyülytemény. I. negyed, Rév-Komárom, 1789. 225. 4 Lavoisier, Antoine Laurent (1743—1794) kimutatta, hogy a levegő két gáz, az oxigén és a nitrogén keveréke, kísérleteivel megdöntötte a flogiszton-elméletet. 5 Priestley, Joseph (1733—1804) kísérleti úton kimutatta az oxigént s ezzel lehetővé tette Lavoisier-nek a flogiszton-elmélet megdöntését. 5 Cavendish, Henry (1731—1810) fedezte fel az „inflammable air"-nek nevezett hidrogént 1766ban, és bebizonyította, hogy a víz ennek a gáznak az elégésekor keletkezik. 7 Takáts S., A budapesti piarista kollégium története, Bp., 1895. 264. 8 Domin Ferenc József(17'54—1819) győri főiskolai tanársága idején végezte sikeres próbálkozását a léggömbbel. Úttörő tevékenységet folytatott az elektromosság gyógyászati alkalmazésa terén. 9 A Szabiikkal kapcsolatos gyér irodalomban számos téves adat található. Ezek helyesbítésére részint Szabiik saját kéziratai, részint a rendi levéltár dokumentumai alapján igyekeztünk. A budapesti Piarista Gimnáziumban található kézirat szerint (Liber Admissionum, For. 06. Nr. 47. p. 52.) ő maga Szabiiknak s nem pedig Szabiiknak írta nevét. 316
