A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)

Szenti Tibor: Kerekólak Csongrád megyében és a Vásárhelyi pusztán

Amikor a gyűjtőmunkánk kb. a huszadik kerekól felmérése körül tartott, látnunk kellett, hogy ez a feltevés csak részben igaz és kiegészítésre szorul. Vizsgált területünkön a kerekólat hasznos volta és a háztáji gazdaságok számára ma is pótolhatatlan jótulajdonságai miatt a lakosság az utóbbi években ismét építi. Az új kerekólak funkciója általában változatlan maradt, de építésük, a felhasznált építőanyagok sokat változtak, a kerekólak alkalmazkodtak a kor újabb követelményeihez. Nem általános, de ritka esetben a kerekólak funkciója is bővült, illetve változott. Területünkön két ilyen építménnyel találkoztunk. Érdekes, hogy bár közöttük nagy a földrajzi távolság és az építők sem ismerték egymást, a két épület formája, építésmódja, szerkezete nagyon hasonló. A funkció bővülésére példa a vásárhelyi Pusztán Fehér Ferenc vályogból épített kerekóla, amiben rendszeresen baromfit tartanak, de már eleve úgy építették, hogy azt télen húsfüstölésre is használják. Két szinten húsakasztó rudakat építettek az ól falába és felül, az ól csúcsán kürtőlyukat hagytak, ahol a füst eltávozik. Amíg Fehér Ferenc kerekóla kettős rendeltetésű, addig Réczi István (Szentes, Külső-dónáti) tanyájában m.ár olyan kerek alaprajzú építményt találtunk, amely az udvaron levő másik kerekól példájára készült, de — nem. az állattartás szolgálatában áll, hanem — hús és szalonna füstölését végzik benne. Ezt az építményt még időszakosan sem használják állattartásra, eleve füstölőnek készült, de a kerekóllal való formai, építészeti rokonsága vitathatatlan. Itt tehát a funkció nemcsak bővült, hanem gyökeresen megváltozott. A kerek alaprajzú építmények funkcióbővülésére a legérdekesebb példát Tóbiás Sándor 87 éves adatközlőnk mondotta el és szavainak alátámasztására fényképet mutatott be, amelyen a tanyaház délkeleti végénél kb. ember magasságú, kerekólra 20 A Móra F. Múzeum Évk. I.