A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)

Szenti Tibor: Kerekólak Csongrád megyében és a Vásárhelyi pusztán

keskeny, 30—50 т. széles sávban, igen kezdetleges kis építményeket találunk. A városszéli lakosok ugyanis baromfiállományuk jelentős részét itt tartják. Elsősorban libát, kacsát... ugyanakkor jelentős a tyúkok, csirkék száma is. Az állatokat reggel ide hajtják és csak este térnek vissza megszokott óljukba. Hogy azonban napközben árnyékot és eső elleni védelmet biztosítsanak nekik, kisméretű, nádból készült és tapasztott kontyoskunyhókat vagy tetőkunyhókat építenek számukra. A kontyos baromfiólak alapterületének átmérője 80—100 cm." (Lásdmég tanulmánya 17. sz., 27. sz. és 30. sz. képét.) A vásárhelyi Pusztán Farkasné az ólat, vagy ólakat — az időjárás rombolásától függően — egy-két évenként újracsinálja. Készítésük során szüntelenül újított, változtatott az ólakon. Az 1966 tavaszán csinált kerekólak egyikén például a bebúvónyílás fölé egy darab, téglalap alakú ablaküveget tapasztott az ól falába, hogy az ól belől világos legyen. A módszer bevált ugyan, de több üvegdarabja nem lévén, máskor nem alkalmazta ezt a megoldást. Ezek a kerekólak aránylag épségben maradtak, így a következő évben, 1967 tavaszán csak a leázott tapasztast pótolta. A kukoricaszár-váz a tapasztás súlya alatt befelé hajlott, és kilátszott; az ólcsúcsok legömbölyödtek, az egyik megnyúlt, míg a másik alacsonyabbá vált. A róluk készült fényképen, a kerekólak hátsó falában jól megfigyelhetők a keskeny, hosszú szellőzőnyílások, amik úgy születtek, hogy a váz két egymás mellett levő kukoricaszára között egy darabon nem. folytatták a tapasztast. H. Tulajdonos: Fehér Ferenc, nyugdíjas MTSZ-tag. Cím: Kardoskút-Puszta, Fehértó-parti dűlő 333. sz. Készült: 1944—45-ben. Építő: Fehér Ferenc és felesége. Építőanyag : kisméretű vályogtégla polyvás sárba rakva, deszka. Méret: teljes szélessége, 0 lent: 235 cm, magassága: 260 cm. A földfelszín alatt 20 cm, mély üreg. Az ajtó magassága: 82 cm, szélessége: 61 cm, a küszöb magassága: 8 cm. Alak: hajlított vonalú kúp. Tájolás: az ajtónyílás 230°-ra délnyugatra néz. Elhelyezés: a tanyaházzal szemben, a porta északkeleti oldalán. Rendeltetés: kettős rendeltetéssel, egyrészt füstölőnek épült:

7 143 cm magasan négy, majd fölötte 32 centivel újabb három farúdat építettek a falába, amire a füstölendő disznóhúst és szalonnát akasztják. — Másrészt a ludak számára alacsonyra elhelyezett, levehető ajtót építettek rá, és hogy melegebb legyen, belül az alját a felszín alá mélyítették. A család az építményt ,,füstülő"-nek hívja, de ólként is emlegeti! Ólnak jobban meg is felel, mint füstölőnek, hiszen épp az alacsonyra helyezett ajtónyílás miatt nehéz belebújni. A füstöléskor az ól kitüzelődik és fertőtlenítődik. Az évből legalább 11 hónapig mint ól szolgál. Kívül-belül polyvás sárral tapasztják és az utóbbi években magludakat, vagy hizlalásra befogott libákat tartottak benne. A kerekól teteje álboltozatszerűen összeszűkül és kúpban végződik. A kúp csúcsán szűk szellőző-füstölőnyílást hagytak. A Fehér család, különösen az asszony és nagykorú lánya nagyon büszkék a kerekólra és a legkisebb rongálódását is azonnal javítják. Egyesíti a „csinált" és az épített kerekól néhány tulajdonságát: alakja és méretei a kúpos kunyhókat idézi, de vályogból rakták. 7 Nagy Gy., (1968) 10. sz. kép. Nagy Gy., (1975) 45. és 51. sz. kép. 286