A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)

Szenti Tibor: Kerekólak Csongrád megyében és a Vásárhelyi pusztán

keskeny, 30—50 т. széles sávban, igen kezdetleges kis építményeket találunk. A város­széli lakosok ugyanis baromfiállományuk jelentős részét itt tartják. Elsősorban libát, kacsát... ugyanakkor jelentős a tyúkok, csirkék száma is. Az állatokat reggel ide hajt­ják és csak este térnek vissza megszokott óljukba. Hogy azonban napközben árnyékot és eső elleni védelmet biztosítsanak nekik, kisméretű, nádból készült és tapasztott kontyoskunyhókat vagy tetőkunyhókat építenek számukra. A kontyos baromfiólak alapterületének átmérője 80—100 cm." (Lásdmég tanulmánya 17. sz., 27. sz. és 30. sz. képét.) A vásárhelyi Pusztán Farkasné az ólat, vagy ólakat — az időjárás rombolásától függően — egy-két évenként újracsinálja. Készítésük során szüntelenül újított, vál­toztatott az ólakon. Az 1966 tavaszán csinált kerekólak egyikén például a bebúvó­nyílás fölé egy darab, téglalap alakú ablaküveget tapasztott az ól falába, hogy az ól belől világos legyen. A módszer bevált ugyan, de több üvegdarabja nem lévén, máskor nem alkalmazta ezt a megoldást. Ezek a kerekólak aránylag épségben maradtak, így a következő évben, 1967 tavaszán csak a leázott tapasztast pótolta. A kukoricaszár-váz a tapasztás súlya alatt befelé hajlott, és kilátszott; az ólcsúcsok legömbölyödtek, az egyik megnyúlt, míg a másik alacsonyabbá vált. A róluk készült fényképen, a kerekólak hátsó falában jól megfigyelhetők a keskeny, hosszú szellőzőnyílások, amik úgy születtek, hogy a váz két egymás mellett levő kukoricaszára között egy darabon nem. folytatták a tapasztast. H. Tulajdonos: Fehér Ferenc, nyugdíjas MTSZ-tag. Cím: Kardoskút-Puszta, Fehértó-parti dűlő 333. sz. Készült: 1944—45-ben. Építő: Fehér Ferenc és felesége. Építőanyag : kisméretű vályogtégla polyvás sárba rakva, deszka. Méret: teljes szélessége, 0 lent: 235 cm, magassága: 260 cm. A földfelszín alatt 20 cm, mély üreg. Az ajtó magassága: 82 cm, szélessége: 61 cm, a küszöb magassága: 8 cm. Alak: hajlított vonalú kúp. Tájolás: az ajtónyílás 230°-ra délnyugatra néz. Elhelyezés: a tanyaházzal szemben, a porta északkeleti oldalán. Rendeltetés: kettős rendeltetéssel, egyrészt füstölőnek épült: 7 143 cm magasan négy, majd fö­lötte 32 centivel újabb három farúdat építettek a falába, amire a füstölendő disznóhúst és szalonnát akasztják. — Másrészt a ludak számára alacsonyra elhelyezett, levehető ajtót építettek rá, és hogy melegebb legyen, belül az alját a felszín alá mélyítették. A család az építményt ,,füstülő"-nek hívja, de ólként is emlegeti! Ólnak jobban meg is felel, mint füstölőnek, hiszen épp az alacsonyra helyezett ajtónyílás miatt nehéz belebújni. A füstöléskor az ól kitüzelődik és fertőtlenítődik. Az évből legalább 11 hónapig mint ól szolgál. Kívül-belül polyvás sárral tapasztják és az utóbbi években magludakat, vagy hizlalásra befogott libákat tartottak benne. A kerekól teteje álbolto­zatszerűen összeszűkül és kúpban végződik. A kúp csúcsán szűk szellőző-füstölő­nyílást hagytak. A Fehér család, különösen az asszony és nagykorú lánya nagyon büszkék a kerekólra és a legkisebb rongálódását is azonnal javítják. Egyesíti a „csinált" és az épített kerekól néhány tulajdonságát: alakja és méretei a kúpos kuny­hókat idézi, de vályogból rakták. 7 Nagy Gy., (1968) 10. sz. kép. Nagy Gy., (1975) 45. és 51. sz. kép. 286

Next

/
Oldalképek
Tartalom