A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)

Ifj. Lele József: A Tápairét tanyái

Az ábra egy olyan ívet mutat, amit maga a természet törvénye kezdett kialakítani, majd az ember formálta tovább. Amíg a tanyák száma nő, addig a haszonszerzésre kitelepülök száma is növekszik. Az ember az 1960-as Tsz tagosítással kapcsolódik be majd végérvényes, de egészséges pusztulásra Ítélve a tanyát, költözik el a Rétről. Elhagyják tanyáikat, mert nincs jövedelemforrásuk. Ma a 15 tanyából romosán áll három. 12-ben laknak, de az év végére ismét üres lesz 6 tanya. A három iskola közül (kútasi, pajori, lebői) már csak a lebőiben tanítanak összesen 9 gyereket. A legutolsó felmérés szerint 1974-ben a Tápairéten ásottkút van 79, fúrt kút 5, PB gázzal ellátott tanya 11, agregátorral ellátott tanya 3. Kiépített KPM út 10 km, üzemi, azaz olajos út 274 km. A réti tanyatulajdonosok közül 9 egyénileg gazdálkodik. A rétről 1960 1969 között 705 ember költözött el, 1970-72 között pedig 192. Közülük 503 a falu felőli un. Árvizes telepre, 38 fő Szegedre, 22 pedig más községekbe költözött. Tanyarom-maradvány az Országút dűlőben A TÁPAIRÉT MAI KÉPE A tanyai lakosság — függetlenül attól, honnan települt a rétre — 60%-a Tápén, az Árvizes telepen építi fel új házát, abba mielőbb be is költözik. A fönnmaradó 40% pedig Szeged—Petőfitelepen és más községekben telepszik le. Az elköltözés egyik fő mozgatója az ipar szívó hatása és a kulturáltabb életmód igénye. 1949-ben, az akkori Városmajorban megalakult az Ady Endre TSzcs, ahova a 45-ben földhöz juttatott zselléremberek tömörültek. A két karjukon kívül semmi gazdálkodási eszközük nem volt, amivel a földet művelhetnék. A TSzcs 186 holdon kezdte a munkát. Legtöbbször 279 \