A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)

Ifj. Lele József: A Tápairét tanyái

Ezután a történeti emlékeiről is híres Malajdokra. érünk. Inczefi Géza szerint a Malajdok 1780 k.: Malajdok nevezetű Székes Szigetecskék (Sz. 1. Ti. 1780), 1785: „Rekesztve a Malajdoknál" (Sz. 1. Ti. 1780) tápairéten a Malajdokon. A név eredete ismeretlen. A sokféle Malajdok — Malajdok Halom 1873 : Csonka Malajdok, Kis Malajdok, Kutas Malajdok, Nagy Malajdok, Székes Malajdok, Vejszes Malajdok összefoglaló neve. Eredetileg szikes szigetek voltak.A területen végzett ásatásokról honfoglaláskori temető került elő. (Szál. XIX. 176—9/1.) 1973-ban és 74-ben Redenczki Ferenc XVI. századból való ezüstpénzeket talált őszi mélyszántás közben. A terület tehát régen lakott volt, amit a régészeti ásatások is bizonyítanak. Azonban az alig hihető, hogy a tatár dúlást, majd a török pusztításokat akár egyetlen hajlék is túlélte volna. A mai Malajdok tanyasűrűségére jellemző, hogy az 1950-es évek elején éppen ide — Csikós Pál és Redenczki István tanyája közé — építették a már említett Olvasókört és nem messze ettől új iskola építését tervezték. Abban az időben minden ötödik holdon tanya állott itt. Ezek közül napjainkra összesen 3 maradt. KUTAS A Malajdokra és a Porgányszélre nyújtózik a Tápairét legalacsonyabb fekvésű dűleje, a Kutas. A terület még az 1920-as években is teljesen víz alatt volt az év nagyobb részében. ,,Szél Antalnak 12 ökrit legeltettem ott. Mindég azt mondta, hogy arra hajcsam ükét legelni a Kutasba, ahol a víz lemossa róluk a mocskot". [N. P.] A vízlecsapolás után egyre szaporodtak a tanyák ezen a területen is. A Porgányszéli családok gyermekei részére épült az 1930-as évek elején a kútasi iskola. Ma egyetlen tanya áll a Kutasban, de olyan elhagyottan, hogy még a galamb is kétszer meggondolja, hogy rászálljon-e. Pedig egykor gazdag ember lakta 4 fiával, akik után csak „Horvátok tanyája" néven emlegetik. Lakója is van : Veszelka József, a család egykori bérese, akinek a faluban már új háza van. A tanyát az öreg Horvát és négy fia építette. Az öreget barkácsoló embernek ismerték a rétiek, aki igen sok tanyát és istállót is épített a magáén kívül. Nagy szorgalmának fényét zsugorisága tompította. Fiaitól az asszonnynépet is elvadította, hogy a birtok ne aprózódjék. íme egybemaradt, és így is pusztul el. щ Nézzük meg, hogyan alakult a tanyák száma 1880 és 1974 között. 1880 21 tanya 1890 51 tanya 1849 44 tanya (ebből 28 Pajorban, melyek közül 14 bekerített tanyatelken fekszik, a többi magában álló épület. Juhász Antal gyűjtése). 1900 110 tanya 1910 150 tanya 1920 180 tanya 1930 176 tanya 1945 226 tanya (ebből 30 istálló a Pajorban) 1949 260 tanya 1960 221 tanya (az istállók megszűntek) 7970 151 tanya 1972 84 tanya 1974 31 tanya 1975 15 tanya van. 27T