A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)

Ifj. Lele József: A Tápairét tanyái

szélbe épültek. Azt tartották szem eló'tt, hogy a jószág mihamarébb elérje a legelőt, a Porgány vizét. Sok kacsát és libát is tartottak, pányván meg sertést és szarvasmarhát. A víz közelsége vonzotta a jószágot, ezért a veteményekben kevés kárt tehettek. Az ideépítésnek másik mozgatója végeredményben az volt, hogy itt volt a dűlő gerince is. Az itt épült tanyák fekvés, tájolás szempontjából nagyon vegyesek. Legtöbb az északnak véggel álló, kevesebb a háttal és néhány néz csupán szembe vele. Ami a porgányszéli tanyák sajátja a többi tápairéti tanyával szemben : valamennyit kerítették az 1940-es évektől. E kerítéseken belül alakították ki a konyhakertet, a szénáskertet, a legelőkertet és az udvart. Ez utóbbinak legkésőbbi példányát Török Putyus Mihály, szintén porgányszéli tanyáját még láthattam. A konyhakertben vetemények és gyümölcsfák voltak, a legelőkertben a nagyjószágok legeltek, az udvarban pedig a baromfiak. Bármelyik porgányszéli tanyát nézzük is, elsősorban az állattartásra támaszkodva gazdálkodtak. A mai kinn élőknek is az maradt a főfoglalkozásuk még akkor is, ha tsz-tagok. Ma a Porgányszélen összesen 4 tanyában laknak és rövid idő kell ahhoz, hogy az egykori legduzzadtabb tanyavilágnak csupán az emléke maradjon. A Porgányszélről ma új betonúton jutunk a Csöbörbe, ahol lakottan áll Battancs József tanyája. Valamikor ez az út volt a Küllőköz. Nevét onnan kapta, hogy itt a szekér küllőig járt a sárban. Inczefi szerint a Csöbör elnevezés azon alapul, hogy a Bogdányér és a Porgányér között fekszik, mintegy csöbörben. Itt csupán néhány tanya állott a századfordulótól az 1960-as évekig. Battancs József családja Tápéról került át a Rétre. Apja építette a tanyát 1904-ben, 14 hold bérleten. A lakóépület ma 270 Tanyaudvar