A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)

Ifj. Lele József: A Tápairét tanyái

őket kinn még ma is? Elsősorban az állattartásban még mindig megtalálható jövedelmezőség. A termelőszövetkezet megalakulásakor a tanyához tartozó tanyatelket a gazda maga határozta meg. Ma egyformán 800 D - öl a tanyatelek. A Pajorban levő tanyáktól igen messze esik valamiféle legelő, így az állattartásban sincs már keresni való. A baromfitartás egyáltalán nem hoz pénzt, a sertésé se. így, mivel kerítést nem építenek, baromfit sem tarthatnak, mert az a tsz-területén nem legelhet. Kerítést meg minek építsenek, mikor pár éven belül mindenki elköltözik a Rétről. A Pajor ma a tsz hagymása. Akik még kint élnek, azok leginkább azzal foglalkoznak. Néhány évet szándékoznak még tanyán élni, aztán beköltöznek a faluba, ahol kivétel nélkül minden családnak megvan a kész háza, benne lakóval, vagy a telek, ahova új házát felépíti. A Vetyéről Inczefi írja,

10 1803: Lelei Pusztának a Vetye nevezetű részében... kaszáltatott. 1810: Vetye árendát (Sz. T. i.) 1857: Vetye lelei puszta egy része a Maroslelei határban van. A földrajzi név a Vetye, Vitye családnévből származik, amely valószínűleg a francia Vétier családnév a XVIII. században betelepült család neve. 1908: Vetye Hát (Sz. M. Vedres térképe). Ezen a dűlőn tápai ember nem épített tanyát. Csupán a vetyei csőszház állott ott mint lakóház, „amelyiknek három vármegyére kukorékolt a kakasa:" Csanád, Csongrád, és Torontál vármegyére. 1897-ben épült, amikor a város kezdte rátenni a kezét a Rétre. Jó legelőterület volt. Egy hold kaszáló kikiáltási ára 3 korona volt. A PORGÁNYSZÉLE a Pajor után a legsűrűbben lakott réti terület, amelyről Inczefi ezt írja: 1753: Porgány (Sz. 1. V. 8. 1857: Algyevi kerületben fekvő... Porgány. (Sz. 1. Atlasz) 1852—62,—46/—63. sz. A tápai birtok határa a Porgány vize. Valószínűleg a Pordány családnévből származik. A Porgányér: 1788, a Makói Uraság a Porgányérnek felét magáénak tartotta lenni, a Gyevi Uraság pedig a másik felét (Csa. 1794/1).

11 A Porgányér mind két partja árasztott föld. A talajvízszint emelkedéssel kilépett a medréből és megöntözve két partját azok jól termővé váltak. A tanyák száma az 1880-as évektől szaporodik jelentősen a Tápairéten, elsősorban a magasabb hátakon pl. : a Porgány szélen és a Marsszélen. A Porgányszélen a századfordulóra egész sor tanya épült, amelyek között Szél Antal és Lele Ambrus nagygazdák gazdatanyákat építettek. ,,1862-ben még tavakban vágta Szél Antal a gyékényt, gyékénykötéllel volt körül kötve a szürkankója. Aztán a bátorsága tötte a falu leggazdagabb embörének, bíró is volt. Én is dolgoztam nála, csutkát szödtem napi 20—30 krajcárért." [Nagy Pál]. ,,Szél volt a falu leggazdagabb embere. Fiatal korában ujas szürkankója volt, gyékénykötéllel volt átkötve. Volt a réten halhasító és szárító tanyája, 20—25 lova és hat pár ökre is. Én mint gyerök vezettem az ökröket szántáskor." [Biacsi Mihály]. ,,Mikor a Rétet járta a víz, Lele Ambrusnak, mög a Szél Antalnak volt itt a Porgányon halhasító tanyája. A Porgányt elrekesztették dróthálóval, a halakat meg szákkal szedték ki. Ambrusnak voltak itt disznai, a hal fejét, a bélit, mög ami mögromlott azt hányták oda nekik, azt mögötték. Lele Ambrus mög a Szél Antal ebbül gazdult mög. Mind a kettő két-két dűlőt bérölt ideát." [Terhes Csöndér József.] ,,Öregapámnak a Rétbe 300 holdja volt, ebből 80 hold örökföld. 18 ökröt jármoztak, de volt 12 db ló is. A tanyáról a Tisza jegén hordták át a szalmát. A Porgányba volt a bérföldje, azon mög tanyája. Azon fölül volt neki emezön az oldalon a Gyevi földön mög a Szomojában is tanyája." [Lele Ambrus.] Minden jel arra mutat, hogy az első, lakóépülettel is ellátott tanyaegyüttesek a Porgányszélen alakultak ki. A mai Porgányszél legrangosabb tanyája Csikós Pálé,. 10 Inczefi G., (1971)874. 11 Inczefi G., (1971) 869. 268