A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)

Ifj. Lele József: A Tápairét tanyái

az új gazda kibővítette a tanyatelket. Először is a megnövekedett állatállomány részére az istállót bővítette. Pajorban egyetlen tehén és egy disznó volt az összes vagyonuk. Az új helyen már 3 tehén, 2 ló, 1 csikó, sok sertés, és még több baromfi legelt a tanya körül. A takarmányraktározás a legeltetés megszűnésével párhuzamosan került előtérbe. A lekaszált szénát kazlakba rakva a rakodóban tárolták. Tavasztól késő őszig legeltettek a Marostöltés oldalában, útszéleken ingyér. Szívesen tartották azt a jószágot, amelyik semmiből gazdagította gazdáját. Vincze György azt sem tagadja, hogy ,,azér möntünk át, möggazdagodni." A tanyaudvarban hamarosan nagy góré is épült, amely alá kétrészes ól került a hozzátartozó akóllal. Ugyanakkor épült a tyúkól, amelyben egy-egy idényben 100 tyúk is tojott. Az állattartás mellett egyre szaporodik a föld, és a meglevő 5 hold mellé pár éven belül hatot vettek, ahol az egész család munkálkodott. ,,Mindenfélére kiváló volt a Marosdűlő. Még a Pajoroknál is jobb termőföld." Később a tanya mögött virágoskertet is kerítettek, amelyben azonban inkább konyhakerti növényeket, később gyümölcsfákat is ültettek. A tanyát sem kerítették, de kb. 800 négyszögölet szántak tanyaterületnek, tanyaudvarnak, amit nem szántottak. Jtt legelt néhány birka, kiscsibék a kotlóval, és a pányvázott anyakocák. Vinczéék tápai házában egyik rokonuk lakott. A házat a réten megtakarított pénzen vették. 1966-ban építették újjá amibe átköltöztek. A réti tanyát eladták, helyét már nehéz lenne megállapítani. PAJOR Inczeíi Géza csupán annyit ír a néveredetről, hogy a „Pajorok vagy Pajor: 1 896 : a község tulajdonát képező ún. pajori földek Szl. Tá. iratok 111. 22 sz. A név a német irodalmi Bauer (paraszt) bajor-osztrák nyelvjárási paor megfelelőjéből származik és a 32 holdból álló paraszti birtokegység neve volt. 1863-ban kapták csereföldként az akkori tulajdonosaik.

7 A Tápé с falumonográfiában (1971) Giday Kálmán és Andrásfalvy Bertalan mellett Juhász Antal

8 is tartalmasán foglalkozik a Rét történetével. A földrajzi nevek eredetével vagy a tanyák használatával a bennel levő élettel azonban egyikük sem. Csupán az istállókra vonatkozóan gyűjtött bővebb anyagot Juhász Antal (434—437 uo.), amelyről e fejezetben részletesebben is szólok. Az 1894 évi nyomtatott térképen (Földrajzi Intézet, Szeged) a kompjárótól a Pajorig csak a Katona, és a Zombori tanya található. „Zu. Tápé = Tápéhoz tartozó tanyák a későbbi Pajorok." Körülhatárolt, bekerített tanyákat, tanyatelkeket jelöl. Ekkor az egész Tápairéten Kerített tanya épülettel 14 db Tanyaház kerítés nélkül 14 db Ház nélküli szőlős telek 9 db van. Ekkor még több az istálló mint a tanya. Azoknak nagy részét az 1879. évi Nagyvíz idején építették, ahova a tápai nép egy része menekült. A rétről csak akkor mentek vissza a faluba, amikor a víz miatt összedőlt falusi házukat már újra fölépítették. Azt viszont nem bírta mindenki máról-holnapra pénzzel. Még a módosabbak is birkóztak a gondolattal, hogy visszamenjenek-e a faluba, de miért? A válasz magától jött: ott állott a templom, ahova az akkori hagyományőrzőbb falusi nép minden vasárnap eljárt és ott volt a szomszédban Szeged, ahol portékáját eladhatta, majd a 7 InczefiG., (1971)868. 8 Juhász A., (1971) 431—442. 265