A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)
Kürti Béla: Móra Ferenc ásatásai Dorozsmán
már rég múzeumokat lehetett volna megtölteni dorozsmai régiségekkel. Hogy menynyire értékelem a Te fiatalos lelkesedésedet, annak bizonyságát is adom. Most vésetem márványtáblába a Kultúrpalota előcsarnokában azoknak a nevét, a kik elősegítették az én igazgatóságom alatt a múzeum ásatásait 56 . Vagy ötven név lesz, van azok közt mindenféle szakmabeli, legtöbb a derék földműves, de aranybetűs tanító az ötven név közt csak Te magad leszel 57 . Legalább így nekem is megmaradsz kedves emlékül, ha sorsod jobb helyre visz is a dorozsmai határból 58 . De míg itt vagy, ne ejtsd el a régészet ügyét s főleg azt értesd meg a gyerekek révén a felnőttekkel, hogy mingy árt jelentsék, ha találnak valamit s hogy ne féljenek a múzeumtól, a mely senkinek se tesz kárt 59 . Ugyan erre kérd meg nevemben Gémes barátunkat is, a kit szívesen köszöntök. Sajnálom, hogy a Nagyságos Asszonytól nem tudtam elbúcsúzni. Kérlek, jelentsd neki kézcsókomat s mindkettőjüknek hálás köszönetemet a vendéglátásért. Holnap Jánost a Fehér-tó szegedi partjára küldöm kémlőútra, a Vetró tanya felé, a hol hun temetőt sejtek tavalyról 60 . Ha sejtésem nem csal, a miről holnap este hoz hírt Kotormány, a következő napokat én is ott töltöm, ellenkező esetben Gyoma kerül sorra. Szíves készségedet ismételten köszöni öreg barátod : Sz. 1930. X. 15. éjfél Móra Ferenc okt. 19 61 . Négy nap óta csak ma jutok hozzá, hogy a levelet aláírjam. A Fehér-tónál rendkívül eredményes az ásatás. Két nap alatt 33 sírt bontottunk fel, néhányat páratlan szép bronz garnitúrával 62 . A levél kézhezvétele után néhány héttel Hídvégi L. végleg elhagyta Szeged környékét, s Móra Ferenchez fűződő kapcsolata is mind lazábbá vált. Egy 1931-ben kapott levél még jelzi, hogy számontartják Szegeden, azonban ez az utolsó jele kettejük kapcsolatának: 56 E tábla sosem készült el, vö. Diósszilágyi S., Emlékezés Móra Ferencre. Makó, 1938. 9. 57 Hídvégi Lajosról kialakított véleményét nemcsak e magánlevélben és a közölt múzeumi feljegyzésben örökítette meg Móra, hanem név szerint és hasonló szövegkörnyezetben említette meg A magyar paraszt с novellájában: Véreim. Parasztjaim. (Szerk. Vajda L.) Bp. 1958. 218, valamint: Mondok én még nagyobbat is с írásában: Daru utcától a Móra Ferenc-utcáig. (Szerk. Vajda L.) Bp. 1962. 297. 58 Móra ekkor már értesült arról, hogy Hídvégi Albertibe készül. 59 A kezdeti buzdítás egy életre elkísérte Hídvégi Lajost: máig Cegléd jeles helytörténészei közé tartozik. Számos közleménye közül a szegedi kapcsolatok miatt említést érdemel: A szülőváros. — Emlékkönyv Tömörkény István születésének centenáriumára. (Szerk. Kovács Sándor Iván és Péter László.) Szeged, 1966. 27—41. 60 Értékes adalék a Fehértó-A jelzésű avar temető kiterjedésének irányára. A temetőt Móra 1929-ben kezdte feltárni Lippay Sándor tanyája mellett, vö. Móra F., Hun sírok, hun nem azok. — A fele sem tudomány. Utazás a föld alatti Magyarországon. (Szerk. Vajda L.) Bp. 1960. 297—381 ; Lengyel, i. m. 56—68. — Lippay S. felesége Vetró-lány volt (vö. Móra, i. m. 301), az ő tanyájukat említheti itt Móra. 61 A gépelt levélen kézzel írt utóirat, vö. 41. jegyzet. 62 1930. okt. 16—19. közt Móra a Fehértó-A 169—303. sírjait tárta fel, tehát összesen 35 sírt. Valóban szép emlékanyagot talált, övgarnitúra a 292., 300., 303. sírokban volt. 23
