A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)

Katona Imre: Felgyő kertészközség elpusztításának korabeli verses krónikája

A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1976—77

1

1 FELGYÖ KERTÉSZKÖZSÉG ELPUSZTÍTÁSÁNAK KORABELI VERSES KRÓNIKÁJA KATONA IMRE (Budapest, ELTE, Folklore Tanszék) A Csongrád megyei Felgyő dohánykertész-község megtelepedését és további sorsát Takács Lajos monográfiája figyelemmel kíséri ugyan, de elpusztításáról, ill. annak idejéről és körülményeiről — nyilván pontosabb adatok híján — már nem számol be.

1 A századfordulón Zsilinszky Mihály viszonylag bővebben foglalkozik a mindszent—algyői uradalom kertészközségeinek szétveretésével, de Felgyőről ő is csak annyit ír, hogy Károlyi Sándor gróf az 1860-as években oszlatta fel, és ennek kapcsán idéz egy háromszakaszos panaszdalt, melynek szerzőjéről mitsem tud.

2 Zsilinszky adatait legutóbb Gyimesi Sándor újra felhasználta, de a szóbanforgó „daF'-ból ő már csak egyetlen versszakot idéz.

3 Az 1954-ben megjelent Csongrád város bibliográfiájában szerepel egy tétel Felgyő pusztulásának 1866. évi megverseléséről, én azonban ezt a Pesten kiadott ponyvanyomtatványt nem láttam, csak id. Borzsák István kéziratos jegyzéke alapján hivatkoztam rá.

4 Később ez a kis kiadvány — több más aprónyomtatvánnyal együtt — elkallódott, az idézett „dal"-t és a cím szerint felvett ponyvái verset tehát nem lehetett azonosítani. 1975 januárjában Szabó Ferenc hívta fel figyelmem a Gyulai Állami Levéltárban őrzött Dobay János-féle ponyvanyomtatványokra, melyek között egy Gyulán kiadott, Felgyő pusztulásáról szóló versezet is szerepel;

5 a pesti és a gyulai ponyva szerzője és címe azonos, csak a kiadó és a kiadás helye (nyomdája) tér el. Mivel mindkét sajtótermék 1866-ban, vagyis az eseményt követően jelent meg, szövegük is feltételezhetően azonos. A Gyulán megjelent kiadványon kézírásos feljegyzés is van: „érk. 1866. május hó 12.-én d. e. 11 órakor"; nincs azonban rajta a szokásos záradék, valószínűleg több más sajtótermékkel együtt engedélyezték. E gyulai ponyvanyomtatványt egy bizonyos Simon János adatta ki Dobay János nyomdájában, míg a pesti Sallay András költségén jelent meg. Feltehető tehát, hogy a mindkét röplapon feltüntetett csongrádi Bába Rókus csak megverselte az eseményt, szövegét azután két ún. históriás is népszerűsítette Nem volt ez szokatlan gyakorlat abban az időszakban, bár a históriások többsége saját verselményével szerepelt. 1 Takács L., A dohánytermesztés Magyarországon. Bp. 1964. 52—57,66—67,76—77,132—138. 2 Zsilinszky M., Csongrád vármegye története, III. Bp. 1900. 435, 504. 3 Gyimesi S., A telepítvényes falvak „felszabadulása" — A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában. 1848—1914. Szerk. Szabó István I. Bp. 1965. 154—206. * Katona I., Csongrád város bibliográfiája. Szeged, 1954. 306. sz. a,,Bába Rókus: Felgyő községnek több mint egy százados fönállása [!] utáni elpusztítása emlékére 1866-ban. Hozzáadva katona búcsúzása szüleitől. Pest, 1866. Sallay András költségén." 8 old. Országos Széchenyi Könyvtár, aprónyomtatványok Be 10/16. 5 „Felgyeő községének több mint egy százados fönállása [!] utáni elpusztítása emlékére 1866ban. Hozzáadva katona búcsúzása szüleitől. írta: Bába Rókus csongrádi lakos. Kiadja Simon János, Gyulán, 1866. Nyomatott Dobay Jánosnál." 8. old. Gyulai Állami Levéltár, Dobay-nyomtatványok. jelz. nélk. л* 163