A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)

Kőhegyi Mihály–Nagy Ádám: XVI. századi éremlelet Tápé-Malajdokról

nyai dénár található a leletben.

14 Igaz, hogy a zavaros politikai és gazdasági helyzetben I. Ferdinánd saját hatalma erősítésének érdekében tiltotta János király pénzeinek forgalmát.

15 Ezzel szemben János király az 1531 elejére tolódott budai országgyűlésen úgy rendelkezett, hogy mindenki köteles elfogadni I. Mátyás, II. Ulászló és II. Lajos pénzeit, valamint az ő és I. Ferdinánd 1526 és 1527-ben vert pénzeit. Minden egyéb rézpénz (a rossz hivatalos és hamis veretek) a budai kamarában kerülhetnek beváltásra.

16 A pénzügyi nehézségeket azonban inkább a magán- és hamispénzverés okozta.

17 A magyar rendek következetesen tiltakoztak a hamis pénzek miatt. Az 1538-as pozsonyi országgyűlésen például azok forgalomból való kizárását kérték.

18 De még az 1545. évi országgyűlésen is felmerültek hasonló panaszok. Leletünkben is ennek az időszaknak, azaz Rudolf denárainak hamisítványai szerepelnek legnagyobb számban. Az idegen pénzek között pedig két lengyel garas és egy dutka hamisítványa található. Az újkori pénzverés kezdetén megjelenő tallérveretek korai példányát egy-egy cseh, osztrák és tiroli darab képviseli. Ausztriában 1524-től, Magyarországon 1553-tól vált rendszeressé a tallérverés.

19 Meg kell említeni a leletben nagy számban előforduló tiroli tallérokat (113 darab). Magyarországi forgalmuk — több más lelet tanúsága szerint is —jelentős volt. Nemcsak élelmiszerek ellenértékeként kerültek hazánkba, hanem a törökellenes hadjáratok támogatására küldött spanyol pénzsegély részeként is.

20 Az eddig előkerült XVI. századi leletek különös jellemzője, hogy török pénz igen kis számban vagy egyáltalán nincs az együttesekben. Bár a törökök sokféle adójukat saját pénznemükben, az akcsében rótták ki és számolták, de behajtásakor inkább magyar pénzben követelték azt. Röviden szólnunk kell a lelet korabeli értékéről is. Ezt pontosan meghatározni természetesen nem tudjuk, mivel a különböző pénzek értéke más és más volt a század folyamán, de más és más árfolyamok voltak az ország különböző pontjain is. A korabeli értékpénz az arany dukát volt, ám gyakorlatilag az újkor jellegzetes pénzét, a tallért tekinthetjük annak. Ezek viszonya állandóan változott a kisebb értékű, ingadozó nemesfémtartalmú váltópénzekhez képest. Jól mutatja ezt a tallérok értékváltozása.

21 Az 1524-től vert osztrák tallérok értéke eredetileg 60 krajcár volt, 1601-ben már 84 krajcár, illetve 80 magyar dénárról 110-120 dénárra emelkedett. 14 Istványi G., János király levele a pénzverésről. Num. Közi. 1938—39.41 ; Huszár L., Megjegyzések János király pénzverési rendeletéhez. Num. Közi. 1938—39. 42; Huszár L., János király denárai. Num. Közi. 1951—52. 38—47. 15 Aldássy A.,l. Ferdinánd 1529-iki pénzrendelete. Num. Közi. 1904. 1—3. 16 Kubinyi F., János király budai országgyűlése az 1530-ik év végén. Századok, 1876. 582. 17 Gálócsi Z., XVI. századi magyar pénzek hamisítványai. Num. Közi. 1905. 90; Harsányi P., Pénzhamisító műhely maradványai. Num. Közi. 1914. 13—14; Harsányi P., Adatok a CNH III. kötetéhez IX. Num. Közi. 1917. 93. (I. Ferdinánd Éremtári hamis veretei.); Komáromi A., Egy hamispénzverő a XVI. században. Századok, 1893. 648—667; 748—759; Bohdaneczky /., A pénzhamisítás Magyarországon a középkorban. Num. Közi. 1935—36. 48—58; Leszih A., Szuhonyi Csorbakő vár XVI. századi pénzhamisító műhely. Num. Közi. 1941. 49; Ambrus В., Egykorú hamis denárlelet Kisterenyén. Salgótarjáni Könyvek 5. Salgótarján, 1936; Huszár L., Magyar várak, mint pénzhamisító műhelyek a XVI. században. Műemlékvédelem, 1969. 2. sz. 80—87; Kahler F., Pénzhamisítás Magyarországon a XVI. században. A Magyar Numizmatikai Társulat Évkönyve. Budapest, 1971. 84—91. 18 Harkó Gy., i. m. 36. 19 Harsányi P., Magyar tallérveretek. Az Érem, 1927. 91—94. 20 Pohl A., Tiroli tallérok 1482—1777. Hazai forgalmuk a hódoltság korában 1566—1657. Az Éremgyűjtők Szakkiadványsorozata 11. Bp. 1973. 16. 21 Horváth T. A., A tallér értékváltozása Magyarországon 1542—1700 között. Num. Közi 1963—64. 25; Horváth T. A., A magyar aranyforint értékváltozása 1490—1700 között. Num. Közi. 1959—60. 33—50; Huszár L., Pénzforgalom és pénzértékviszonyok... 1172. Stefan К, Nemesfémkereskedelem, pénzforgalom és a pénz árának alakulása a XVI. századi Magyarországon. Xerox sokszorosítás. 159