A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)
Kürti Béla: Móra Ferenc ásatásai Dorozsmán
A dorozsmai út azonban nem várt haszonnal is járt: bensőséges kapcsolat alakult ki az ifjú tanító és Móra Ferenc közt. Mint a későbbi levelek bizonyítják, ekkor térhetett át Móra a tegezésre; s ettől kezdve lett rendszeres Szegedre járóvá Hídvégi. Feltehetőleg 1930 nyarán a múzeumban tett látogatásakor beszélt a Zádori Fekete Imre házának alapozásánál talált edényekről is, melyekre Móra következő levelében találunk utalást: 4. MÓRA FERENC — HOCK LAJOSHOZ™ Makó, 1930. IX. 25.. Kedves Öcsém, mint látni méltóztatol, én még mindig 16 a Makó-környéki, nevezetesen a Kis-zombori ősöket destruálom. Ez ideig négy kisebb, 20—40 sírból álló temetőt ásattam fel, még pedig korai vaskoriakat, jazigokat, avarokat és honfoglaló magyarokat 17 . Most találtunk egy ötödik, úgynevezett hun temetőre, a mely két nap alatt 17 sírt adott 18 . Tapasztalatom szerint a hun temetők mindig nagyok, 300—400 sírból állanak. (Azt hiszem, az egész világon se volt annyi „hun", a mennyit mi tíz év alatt felturkáltunk.) Arról szó se lehet, hogy ennek az idén végét érjük 19 , annál kevésbé, mert más felől is egyre csalogatnak. Expressz levélben kér a bajai főispán 20 , hogy ásassam meg Dombegyházán levő „Attila-halmát", a hol már a koporsónak a csücske is ki van a földből, s a gyomaiakat 21 is féléve váratom magamra. Mielőtt végleg döntenék, megkérdez15 A borítékon : SOMOGYI-KÖNYVTÁR ÉS VÁROSI MÚZEUM SZEGED Nagys. Hock Lajos úrnak, áll. tanító Kiskundorozsma A levél: 21X17 cm-es kétlapos Somogyi-könyvtár és Városi Múzeum Szeged fejlécű levélpapíron kék tintával írott négyoldalas kézirat. — Az irattárban nincs iktatva, mivel Móra a kiszombori ásatás alatt, makói szállásán — Diósszilágyi Sámuel főorvos lakásán — írta. 16 Móra nem először ásat Kiszomboron; 1930-ban szept. 5-én kezdett munkához. — A „még mindig" kifejezés arra utalhat, hogy erről Hídvégit szóban vagy írásban már tudósította; ez a levél már Hídvégi által is ismert körülményekről szól. 17 Kiszombor határában Móra 1930-ban a C, E, F, G, H, I jelzésű temetőket tárta fel. — A szegedi múzeumban e lelőhelyekről Hallstatt, La Tène, szarmata, germán, avar, honfoglaló magyar é. Árpád-kori leleteket őrzünk, vö. MFM Rég. Ad. 249—76. — Fentiekkel és Móra dorozsmai terveis vei kapcsolatban 1. még Kner Imréhez szintén szept. 25-én írott levelét: Elek L., Móra Ferenc levelezése a gyomai Kner családdal. — A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve. Orosháza, 1960. 39718 Jellegzetes példa a „hun-avar" elnevezés egymás mellett való párhuzamos használatára(Vö. 4. jegyzet.) Az ötödik temető az F jelzésű volt, leletanyaga avarkori. Szept. 25-ig valóban 17 sírt tártak föl, de nem két, hanem három nap alatt, vö. MFM Rég. Ad. 249—76. 19 Ennek ellenére az F jelű temető feltárását Móra 1930. okt. 1-én végleg abbahagyta, összesen 40 sírt tárva föl. 20 Minden bizonnyal Bisztray-Balku Gyuláról van szó, akinek Dombegyházán volt birtoka. 1930-ban Bács-Bodrogvm. főispánja volt, Baja székhellyel. Móra Ferenchez régi ismeretség fűzte —• ennek ellenére Móra sosem ásott Dombegyházán. — Á fenti adatokért Kőhegyi Mihálynak tartozom köszönettel. 21 A régész Móra gyomai kapcsolatairól szóló dokumentumaink kissé ellentmondásosak, ezért ezekre majd Móra Békés megyei tevékenységével foglalkozó dolgozatomban térek ki részletesebben. — 1930. első félévében Farkas Sándor gyomai tanítótól kerültek leletek a szegedi múzeumba, majd Kner Imrétől kapott Móra részletes tájékoztatást a megásható Gyoma környéki lelőhelyekről.. Nagy (többéves) készülődése ellenére Móra sosem jutott el Gyomára ásni. — Vö. MFM 53.238.. 1—4, és Ő. 53.27.1. ltsz; irattár, 57, 113/1930; Elek, i. m. 392—409; Csicsely Erzsébet: A Kner család levelezése Móra Ferenccel. Főiskolai szakdolgozat, Szeged. 1975. Kézirat, 14—17. Ezúton mon12
