A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)
Kürti Béla: Móra Ferenc ásatásai Dorozsmán
A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1976/77-1 MÓRA FERENC ÁSATÁSAI DOROZSMÁN KÜRTI BÉLA (Szeged, Móra Ferenc Múzeum) Memoriae saecularis Francisci Móra Móra Ferenc születésének 100. évfordulójára készülődvén 1978 nyarán nagy örömmel fogadtuk annak lehetőségét, hogy közzétehetjük Móra Ferencnek Dorozsma környékén 1930-ban folytatott régészeti kutatásaival kapcsolatos levélváltását. E levelek közlése további aktualitást nyer most, mind a készülő Dorozsma-monográfia, mind a megyei régészeti topográfia előmunkálatai során, annál is inkább, mivel — mint alább látni fogjuk — számos olyan régészeti lelőhelyről szerzünk belőlük tudomást, melyek eddig ismeretlenek voltak előttünk. Fontosnak tartjuk e levelek közlését azért is, mert úgy érezzük, hogy Móra Ferenc kéziratos hagyatékának kisebb-nagyobb kötetekben, közleményekben való kiadása során 1 régészeti vonatkozású munkái (egy-két kivétellel 2 ) érdemtelenül háttérbe szorultak. Reméljük, hogy az alábbi levélközlés és a hozzáfűzött kommentárok nem lesznek érdektelenek egy későbbi, a régész Mórát központjába állító adatközlő — avagy feldolgozó — munka szempontjából sem z . A levelek címzettje és tulajdonosa, Hídvégi (Hock) Lajos* így emlékszik Mórára és egykori kapcsolatukra: „Személyi varázsa alatt állottunk valamennyien : tanyasi tanítók, egyetemi tanárok, falusi jegyzők, megyei urak, parasztok, nagybirtokosok, mezőgazdasági napszámosok, arisztokraták és hivatali altisztek. Felénk fordított arcáról a magunk fontosságát láttuk tükröződni. Mindenki nyelvén tudott beszélni, és hatása alól senki se vonhatta ki magát. Jövőre ünnepeljük születése századik évfordulóját. Négy hozzám írt levelével járulok azok munkájához, akik Móra Ferenc ébresztgetésén fáradoznak. 1 Az ide vonatkozó irodalom teljes felsorolása helyett legyen elég a legfrissebb kiadványra hivatkoznunk, amely tartalmazza a korábbiak könyvészeti adatait is: Lengyel András, A Szegedi Egyetemi Könyvtár Móra-kéziratai. (Katalógus és szövegközlés.) Dissertationes ex Bibliotheca Universitatis de Attila József nom ina tae. Szeged, 1976. 2 Pl. Banner /., Móra Ferenc levele Posta Bélához. MFMÉ 1956. 11—14; Kőhegyi M., Adatok Móra Ferenc régészeti munkásságához (Csóka—Öttömös). Acta Ant. et Arch. X. (Szeged, 1966) 119—124. 3 A régész Móráról az életrajzi kötetek ilyen vonatkozású részletein kívül 1. még Kőhegyi Mihály — egyelőre kéziratban levő — munkáját, melyben Móra Ferenc irodalmi műveit elemezte régészeti szempontból. 4 Hídvégi (1933-ig Hock) Lajos 1909-ben született Budapesten. 1929-ben szerzett Szegeden tanítói oklevelet, októbertől Klárafalván tanított. Dorozsmára 1930 januárjában került: a kistemplomtanyai, majd a paptanyai iskolában helyettesített. 1930 decemberétől Albertibe (ma Albertirsa, Pest m.) helyezték át, ahol 1947 áprilisáig tanított. 1952. október 15-ig a Pest megyei Tanács művelődésügyi osztályán volt művészeti előadó, majd nyugdíjazásáig a ceglédi Táncsics Mihály általános iskolában tanított. — Fentiekre 1. Csongrád megyei Levéltár, Szeged: VIII. 128. A kiskundorozsmai külterületi Állami Elemi Népiskola iratai 94, 265, 473, 489/1930; uo. VI. 504. Csongrád vármegye és Szeged város Tanfelügyelőségének iratai 6655/1930; valamint Hídvégi Lajos szóbeli közlései. — Ezúton mondok köszönetet Hídvégi Lajosnak a levelek közlésre való átengedéséért, valamint azért a szívességéért, ahogy a dorozsmai régészeti lelőhelyekről, Mórával való kapcsolatáról beszámolt. 7
