Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)

A nagy kiterjedés miatt másik temploma is van, amelyhez a délkeleti Bagibócsa, Szappanyosbócsa, azután Fiserbócsa, Ződhalombócsa és Papbucka tartozik. Területüket nem hivatalosan Szentimrebócsa néven foglalják össze. Határrészei még : Alsógáspársor, Fölsőgáspársor, Balhasor, Ugri. Bocsa mai tanyaközség területe 1960-ban 17204 hold, lélekszáma 3071. Lakosságának jó ötödrésze szegedi eredetű. Ö-zŐ nyelve Tázlár és Harkakötöny tősgyökeres szegedi szomszédsága ellenére is, eltűnőben van. Már csak halványan emlékeznek arra, hogy az első világháború előtt a havibúcsúra, továbbá családi ünnepekre még hazajártak a szegedi földre. A közösségi hagyományok, köztük a jeles napok hiedelemvilága a tanyai magányban megfogyatkozott, de így is az anyavárosra mutat.

34 Bocsa szegedi eredetű családjai: Bába, Bacsa (Sövényháza), Balogh, Bárkányi, Bozóki, Csányi, Csipak, Dobó, Felhő, Gémes, Hegedűs, Horváth, Juhász (Száján), Juhász-Varga, Kakuszi, Kapás (Kistelek), Kazi, Kendörösi (Kistelek), Kószó, Körösi, Lázár, Márton, Mucsi, Ördög, Pálfy, Sári, Szekeres, Szénási, Szűcs, Tanács, Tandari, Tápai (Kistelek), Varga (Csanytelek), V'étró, Zsiga. Bócsáról szegedi családok vándoroltak még tovább Páhi, Móricgát, Bugac felé. A folyamat még vizsgálatra vár. * BOLGÁRTELEP, románul Colonia Bulgár a, vegyesajkú : bolgár-magyar bánáti falu, Obessenyő leányegyháza. Az egykori dohány kertész falut (colonia tabaccaria) a kamara részben a mi gányónépünkbó'l telepítette (1844), amely ma már teljes egészében ö-ző tájszólást beszél.

35 * BORDÁNY dorozsmai puszta, amely a századfordulón kezdett nagyobb mértékben tanyásodni. Első levéltári előfordulása: 1747. Bordán. A dorozsmai jómódú Dudásházaspár : Dudás István és Czékus Franciska a múlt század derekán Szent István király tiszteletére itt kápolnát épített (1859). Gondozója licenciatus hagyományok nyomán több évtizeden át Godó Mihály tisztes gazdaember volt.

36 Köréje települtek az első bordányi tanyák : Látó Ferenc, Szíveri Ferenc, Dudás Márk, Dudás Gergely, Szilágyi István hajlékai. A seregélyesi csőszháznál Fehér István takácsmester vállalkozott más híján a gyermekek tanítására. A kápolna körül a dorozsmai hatóságok tilalma, akadékoskodása ellenére is néhány évtized alatt — nyilvánvalóan a szegedi központok hatására — itt is tanyaközpont bontakozott ki, amelyet Dudáskápolna néven emlegettek. Amikor pedig a lakosság állandó szaporodásával új templom építésére és felszentelésére került sor (1910), a település a most már hivatalos Kistemplomtanya nevet kapta,

37 1950-ben pedig az önállósuló új tanyaközség fölvette ősi Bordány nevét.

38 Bordány a szegedi tanyavilág legfejlettebb kistájaival, Domaszékkel, főleg pedig Zákánnyal szomszédos. Benépesítésében jó harmadrészben az innen származó szegediek is részt vettek. Maguk a dorozsmai ivadékok is készséggel elismerték, hogy 34 Adatközlőnk volt Balogh Imre, akinek nagyszülei Szatymazról szakadtak ide. 35 Tor Mon. 33; VöőG. 36 Godó Mihály emlékezetét a templom falában levő sírköve őrzi. Itt nyugszik az Urban Godó Mihály. Élt 77 évet és e helyen 36 éven át hirdette Jézus evangéliumát. Öregek emlegetik, hogy vasárnaponként licenciátusi hagyomány szerint Goffine Lénárd könyvének kalauzolása mellett, az összesereglett népnek fölolvasta a leckét és evangéliumot, továbbá a szentírási magyarázatot. 37 Sztriha K., Dorozsma 145. 38 Az új falu jellemzése népéleti utalások nélkül Kiss T., Bordány. Somogyi-könyvtári Műhely 1974, 481. m