Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)
Eddig az Ősi Palánk régi utcáiról volt szó. Most nézzünk szét a Külpalánkban,. tehát az Eugenius árkától övezett területen, amely mint mondottuk, a XVIII. században kezdett benépesedni. Először a Kárász utca bontakozik, amely a Kárász család lakóháza után kapta a nevét. A mai Kölcsey utca helyén vonult a Könyök utca, amelynek szögben elhajlott az alakja, és magában foglalta a mai Kelemen utcának a Kölcsey és Somogyi utca közé eső részét is. A mai Kígyó utcának és folytatásának, a Hajnóczy utcának régi együttes neve Háromkorona utca volt. A mai Gutenberg utca vonala a Víz előtt még igen görbe és vízállásos : belső részének Mélyárok utca, a külsőnek pedig Ördögluk utca volt a neve. A Nagy Jenő és Attila utca közös neve Némöt utca volt, mert itt a XVIII. század folyamán sok német mesterember épített magának házat. A Püspök tér és Rákóczi tér táján álló nagykaszárnya és kiskaszárnya ihlette a Nagykaszárnya (ma: Tábor) és Kiskaszárnya (ma : a kiskörút egy része), továbbá a régi törökverő generálisokról elnevezett Eugén (ma: Püspök) és Laudon (ma: Mikszáth Kálmán) utcaneveket. A mai Jósika utcának a Víz előtt Kocsonnyás utca volt a neve. Az elnevezés onnan származik, hogy a múlt század első felében itt volt egy Kovács nevű embernek a Ződág kocsmája, ahol mindig igen jóízű kocsonyát lehetett kapni. A Kovács családnak ez az ága innen kapta a Kocsonnyás Kovács melléknevet is, amelyből Kováts István építőmester, a Város érdemes fia is származott. A Kocsonnyás utca északi folytatásának Törökfej utca 52 volt az eredeti neve egy kőből faragott, turbános törökfej után, amely eredetileg kocsmacégér volt, és később az említett Kováts Istvánnak a múlt század hatvanas éveiben épült házára (ma : Kossuth Lajos sugárút 27.) került. Napjainkra már megsemmisült. Az utca jellegzetes szép nevét a Víz után Török utcára szürkítették. A Palánk északi részének jellegzetes utcanevei közé tartozik a Városistálló (ma : Szilágyi) utca. Itt volt a Város fogatainak istállója, továbbá a bitang, azaz gazdátlan jószágnak őrzőhelye. A mai Madách utcának mély fekvése miatt Vó'gy utca volt a neve. Az Arany János utca árvíz előtti neve Tükör utca, egy régebben itt lakó Spiegel nevű pékmester után. A Takaréktár utcát Élésház utca néven ismerték, mert itt, nagyjából a mai fürdőépület helyén állott a katonai élelmiszerraktár, amelyet a nép prófontház néven is emlegetett. A mai Szent Mihály utcának Szent Mihály köz (hajdan temető volt a táján), a Kazinczy utcának pedig a Vár közelsége miatt Sánc utca volt az árvíz előtti neve. A Palánk régi terei, piacai közül már szóba került a Halpiac, vagy Makaipiac (Rooswelt tér), középkori nevén Latrán. A mai Dugonics tér régi neve Búzapiac, a Széchenyi téré Nagypiac. Ennek északkeleti, Horváth Mihály és Vörösmarty utca közötti, akkor még beépítetlen részen állott a Szénapiac. A mai MÁV Igazgatóság palotája helyén a már említett Ferencpiac terült el. A piacról, vásárról még majd külön is szólunk. A régi Palánk közlekedésének meggyorsítására szolgáltak a fiákerok. 53 Először 1846-ban egy Burger nevezetű bognár állított ki a városháza elé két ódivatú, bor rugók között himbálódzó fiákért, de senki sem mert beleülni, mert szegyeitek volna a Városban kocsikázni. A vállalat ekkor megbukott. Amikor azonban 1854-ben megnyílt a Pest és Szeged közötti vasútvonal, amelynek állomása egy ideig a mai rendező, öregek ajkán randzsér (< Rangierbahnhof) volt, szükség volt fiákerközlekedésre. 52 Délm. 1938 nov. 3. Cs. Sebestyén K. 53 SzegSz. I, 452. 92
