Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)

mára vagy gyékényre tett deszkán egymásra rakják, csumájukkal kifelé. A rakásban a levelek egyenletesebb színt kapnak. Ezután következik főleg szín, továbbá nagyság és épség szerint a válogatás, majd pedig a csomózás, teljesebb nevén becsomózás, dohány csomózás. Ennél a munkánál arra törekszenek, hogy egyforma színű, nagyságú levelek legyenek egy csomóban: simítottnál 25—35, símítatlannál 15—18 levél. Az ilyen csomót száraz kukoricahajjal kötik át. A csomókat azután a pajtában asztagokba rakják. Sövényházán, Jázován is értékük szerinti sorrendben válogatják csomóba a leveleket. Van nagyelső, másként nagyanya, azután kiselső, másként kisanya, majd pedig nagymásodik, kismásodik, nagyharamdik, kisharmadik elnevezésű minőség. Újkígyóson a szikkadtság foka és a levél mérete szerint van nagypiros, kispiros, nagysárga, kissárga, nagyződ, kisződ csomó. Jázován a legnagyobb, törékennyé érett levélnek nagyrongyos, a leghitványának kihány ás a neve. Az újabban előírt 18—20 levélből álló, 1 levéllel átkötött dohánycsomónak újkígyósi neve dohánybuba, dohánybaba, röviden buba, baba a neve. A bubázott dohány, babázott dohány egyforma leveleket foglal magában. Fontos Kálmány nyomán megemlíteni,

22 hogy „Temesközön kivált a múltban, amikor még sokan ültettek dohányt, dohánycsomózáskor nagyon kapós volt a jó mesemondó. Keresve keresték, mert a dolgozó, de a mesére is hallgató közönséget mulattatta." Öregek visszaemlékezése szerint Tamásfalván a mesemondás mellett a Szentírás felolvasása is járta. Kálmány Lajostól tudjuk,

23 hogy Szőregen valamikor nem volt szabad Luca estéjén csomózni, nehogy bekössék a tyúkok fenekét és így majd ne tojjanak. A becsomózott levelek a pajtában száraz szalmával letakart helyre kerülnek, a dohányasztag, Apácán bánya néven emlegetett 60—80 cm magas rakásokba. A bemelegedést átrázással akadályozzák meg. A bálozás, bebálozás munkájára beváltás előtt kerül sor. A dohányt újra felválogatják, majd négy bálfa a majláthfalviak szerint bálozókaloda között összerakják. A bálfákat alul-fölül szalmával, gyékénnyel, haszurával, zsákkal takarják le. Ha a dohány már bálokban áll, akkor gúzs összefoglaló néven emlegetett zsinórral, dróttal óvatosan átkötik. Egy bál dohánynak jázovai neve batu. A dilekció, delekció néven emlegetett beváltó hivatalba való szállítás kocsin, vonaton nagy gonddal, az állami előírások szerint történik. A törmelékdohánynak dohánycsörmő, csörmődohány, röviden csörmő a. neve. A gányók gondosan összegyűjtik, és ezt is elviszik a beváltóba. Helyette értékes dohányleveleket tartanak vissza maguknak, csempészet céljából. A csörmődohányt olykor hitványabb dohánylevélbe is bele szokták göngyölgetni. Ezt az újkígyósiak dohánytukarcs, tukarcs, SL jázovaiak pedig dohányszárma néven emlegetik. Paprika A szegedi különlegességgé, sőt világhírességé vált paprika a dohánnyal szinte egyidőben vert gyökeret a Városban. Miután már külön monográfiában foglalkoztunk vele, mondandóinkat itt szűkre fogjuk. A szegedi paprikakultúra történetében három nagy korszakot különböztethetünk meg. Az első a feudális világot idéző családi önellátás, mintegy 1848-ig, a második a kisárutermelő jellegű kapitalista vállalkozás időszaka az első világ22 Kálmány L., Hagyományok II, VII. 23 EA. 2817. 608