Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)

meg, amely az 1851. évi dohánymonopóliummal, önkényuralmi zaklatásokkal rászakadt. Maga a nóta Dégh Linda kutatásai szerint az egyébként nem jelentős Losonczy Lászlónak, Arany János nagykőrösi tanártársának költeménye, illetőleg ennek folklorizált változata. Péter László kimutatta,

14 hogy Orosházán Táncsics Mihály képviselővé választása érdekében kortesnótaként dalolták (1869). Elterjedését nyilván a Viharsarok nemsokára jelentkező agrárszocialista mozgalmai is elősegítették.

15 Mindenesetre a közeli Csanádapácán és Pusztaföldváron éppen tiborci mondanivalójával gyorsan gyökeret vert, sőt talán az akkor még szorosabban tartott rokonsági kapcsolatok, látogatások révén vándorolt a Temesközbe, sőt haza, Szegedre is. A dohánynak a szegedi és Szegedről kirajzott dohánykertész nép számos, részben már elfelejtett fajtáját ismeri. Helyi, táji különlegességnek, finom fajtának számít a szögedi dohány, más néven szögedi rúzsadohány, röviden szögedi rúzsa, amelynek fajtaváltozata a szögedi vastagrúzsa. Nyilván még a török időket idézi az ajándékba való finom basadohány (1722),

16 továbbá a szintén kiváló cselebidohány (1723).

17 Több régi, inkább már csak nevükben élő dohányfajtáról is tudunk. Ilyen a hajdanában Bébán termelt emerikadohány.

18 Ma már ismeretlen a kertidohány, továbbá a csak emlékezetben élő muskotálydohány, sövényháziak nyelvén muskatálydohány. Jószagú, szintén sövényháziaktól emlegetett régebbi fajta a virginiadohány. Nyilván politikai divatokból származott a garibaldidohány majláthfalvi neve. Feketébe játszott a régi, kevéssé erős gubadohány. Neve kubai eredetre utal. A kapadohány silány minőségű pipadohány. Szintén pipába való a jázovai vasdohány. A bodor levelű, illatos dohányfajta jázovai neve bodordohány, másként szagosdohány. Sövényháziak foglalkoznak a szamosdohány, tiszaidohány, újkígyósiak a tiszaháti dohány, új szenti vániak a szabócsidohány termesztésével.

19 E nevek bizonyára ugyanazt a fajtát jelentik. Dús az Újkígyóson emlegetett negyvenlevelű dohány termése. Elterjedt a penzervári, más nevein penszlári, penzovári dohány. Emlegetik Új szentivánon, Újkígyóson, Apácán. A sövényháziak nyelvén magyardohány a szűzdohánynak, trafikdohány pedig annak a neve, amelyet az állami dohányjövedék árusít. A gondosan válogatott szép dohánynak színdohány, a leghitványának pedig bűrdohány az összefoglaló neve népünk ajkán. A dohánynövény (nicotiana) részei: a dohánytőke, másként dohány tű 'dohánybokor', a dohánygyökér, dohányszár, dohány virág, dohánykaccs, dohánylevél. A dohánylevél alsó, legszebben fejlett levélzetének anyalevél, aljlevél a neve. A feldolgozásnál majd még egyéb levélnevekkel is találkozunk. A levél tőbordája a dohánycsuma, Jázován dohánycsuta. Ebből ágazik ki a számos ér. A fejlődőben lévő dohánylevél kalászának dohánybúga a neve. Ebben található a dohánymag. 14 Péter L., A kiegyezés korabeli parasztsors tükröződése egy újtípusú népballadában. Irodalomtörténet 1950. 15 Tömörkény L, Homokos világ 83. 16 Reizner, III, 505. 17 Reizner, I, 310. 18 Említi Grócz Imre. 19 Az újszentiváni adatok forrása Vecsernyés J. A dohánytermelés újszentiváni munkafolyamatának leírása és műszótára. Szeged 1953. Kéziratos nyelvészeti szakdolgozat; Csanádapácáról röviden Miklya 123; Majláthfalváról Kiss J., Mesterműszók. Nyr. 1879. 604