Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)
TELEPÜLÉS ÉS TÁRSADALOM SZEGED NEVE Szeged, népének ajkán Szöged a Magyar Alföldön, a Maros tiszai torkolata közelében terül el. 1 A Szeged helynév első előfordulásai: 1138: Cegedi (ez azonban másként is magyarázható); 1183: in Siggedin; 1199: Seghediensis (latin melléknévi alak); 1217: Zegedin; 1222: in Scegoed. A Város magyar története természetesen régibb ezeknél az alakoknál. 2 A hódoltság korában Nagyszeged, Mezőszeged, Mezőnagyszeged, Mezőnagyszöged, Végszeged, Végszöged, Vígszöged alakban is emlegetik írásos emlékeink. 3 Egy Szajánban följegyzett történeti énektöredék szerint : A háromszáznegyvenötbe Gyütt a török Vigszögedre. Aztán elveszti a csatát, Elveszti víg zászlóját A török* Emlegetnek népi Szüged alakot is, de ennek megvoltában kételkedünk. A Város latinosított neve Segedinum, Seghedinum, Szegedinum, Szögedinum, — melléknévként Segediensis, Szegediensis, ritkán Segedinensis. Minden más nyelv a latin szóalak nyomán nevezi meg a Várost: olaszul Seghedino, németül Segedin, törökül Szegedin, olykor Ószegedin (- Segedin-i atiq) 5 , szerbül Szegedac, melléknévi alakban Szegedinác. A múlt században élt romantikus szerb írók használatában 6 Szojedin 'egyesítő'. A Szeged szó eredetének, jelentésének megfejtését illetőleg két felfogás áll szemben egymással. 7 Az egyik a szeg, szög, szöglet szó d kicsinyítő származékának tartja. Már Dugonics András úgy találja, hogy „azon Helységeket, mellyek egy nevezetes folyóvíznek a másikba omlása mellett, avagy onnatt nem igen messze építtettenek, a földnek ott lévő Szegellete miatt a Magyarok Szegnek, Szegednek, Szegelletnek mondgyák." 1 Szeged földrajzi helyzetéről, fekvéséről még mindig a legjobb Bertalan A., Szeged sz. kir. város földrajzi és meterológiai viszonya. Szeged, 1884. 2 Az előfordulásokat felsorolja Klemm A., Szeged neve. Délvidéki Szemle 1943, 99; SzegSz. II, 461 ; Inczefi G., Szeged környékének földrajzi nevei 83; Györffy Gy.,900. 3 Inczefi, 84. 4 Kálmány, II, 45. 5 Fekete L., Die Siyaqat-Schrift 425. 6 A szó Sztamatovics Pál szegedi görögkeleti plébános alkotása. Vö. Skerlic, J., Omladina injena knjizevnost. 1848—1871. Beograd 1906, 103; Vujisics Sztoján szíves közlése. 7 Klemm Antal összefoglalása nyomán. 53
